FÖLDTÖRVÉNY UTÁN – Ángyán megalapította a Tisztességes Emberek Szövetségét

2013. június 21-én, pénteken szavazott az Országgyűlés az új földtörvényről. A jogszabályt az ellenzéki pártokon kívül Bencsik János és Ángyán József fideszes képviselők is bírálták, utóbbi emiatt a szavazás után bejelentette, hogy elhagyta a Fideszt. A bejelentésével egy időben bontott zászlót új mozgalma, a Tisztességes Emberek Szövetsége. Szerettük volna értelmezni az okokat, amiért döntését meghozni kényszerült…a kifogásolt törvénnyel kapcsolatban Ángyán nyolc pontban gyűjtötte össze gondjait, gondolatait:

935416_471259369616942_7934139_n

1. A döntés nyomán korlátlan birtokméretek alakulnak

A törvény az eddigi 300-ról 1200 hektárra növeli az egy magánszemély által hasznosítható földterület nagyságát, miközben eltörli a családi összeszámítást. Vagyis egy több ezer hektáros területet nyugodtan szét lehet dobni a házastársak, gyerekek között, de még a szeretetotthonban fekvő nagymamának is lehet pár száz hektár szántója és gyümölcsöse. (Ebbe ráadásul a társas gazdálkodásoknak nem kell beszámítani a tagjaiktól bérelt földet, valamint a kényszerhasznosítást.)

Gazdasági társaságok a korábbi 1200 helyett 1800 hektárnyi földet birtokolhatnak, hasonló jogi kiskapuk mellett. Emellett az állam bármikor dönthet úgy, hogy a nem megfelelően hasznosított földet másnak adja, méghozzá pályáztatás nélkül, a nyilvánosság kizárásával.

Összehasonlításként Európában a nagybirtok átlagos mérete 2011-es adatok szerint: Svájcban 54, Hollandiában 135, Belgiumban 150, Lengyelországban 250, Franciaországban pedig mindössze 274 hektár!

5831_480140535395492_2123655840_n

2. Növekedni fog a tőkés társaságoknak való kiszolgáltatottság

A korábbi években nagy port kavart, hogy az NFA, a Nemzeti Földalap által kiírt bérleti szerződéseket a helyi gazdálkodók elől nagybirtokosok és tőkés társaságok happolhatták el. Ez várhatóan a jövőben még inkább így lesz, mivel a mintegy kétmillió hektárnyi állami földek esetében tulajdonképpen jogi kiskaput nyitnak az NFA-nak a külön rendelkezésre.

A nonprofit szövetkezeti forma támogatása helyett ráadásul a kormány úgynevezett “integrátorokat” támogat, amelyek révén a tőkeérdekeltségek koncessziós formában régiónként maguk alá gyűrhetik a mezőgazdaságot, és kiszipolyozhatják a hasznot.

A profitot ezek után remekül át lehet mosni például egy Seychelles-szigeteki offshore cégen keresztül! Már elnézést a remek ötletért!

Becslések szerint egyébként a hazai termőföldek közel 80 százaléka jelenleg 180 nagytőkés csoport kezében van. Ezek a nagytőkés csoportok, illetve vezetőik tették vállalhatatlanná Ángyán számára a szaktárca vezetését…

3. Hátrányba kerülnek a helybeliek, a régi idők földműveseinek utódai

A törvénytervezet bírálói, így Ángyán József is hosszasan taglalták,  hogy  indokolatlanul széles az a húsz kilométer sugarú kör, amelyen belül a törvénytervezet szerint még “helybelinek” számít a földterületet birtokló. A jogszabály ráadásul meglehetősen rugalmasan kezeli az üzemközpont fogalmát is.

Egy gazdaságnak ugyanis lehet székhelye, valamint korlátlan számú telephelye, és papíron szinte bármelyik telephelyet később központtá lehet nyilváníttatni, így a cég könnyedén megszerezheti a kiszemelt földet, szinte bárhol, a helyeik elől. (Erre sajnos számos példa volt már a földbérleti pályázatok során is.)

582088_331481233646093_1429418318_n

4. Nincs mi megmaradjon a kisemmizett kisgazdáknak…

Az új törvény láthatóan semmilyen formában nem biztosítja a kis és közepes gazdaságok korábban bőszen ígért előnybe hozását. Helyettük a nagybirtokosok és tőkés társaságok 15-20 év múlva lejáró bérleti szerződéseket köthetnek, melyekre ráadásul azok lejárta után is előbérleti joguk lesz! A korábbi törvénytervezetből ráadásképpen kikerült az is, hogy egy család településenként nem birtokolhat többet az összes földterület 25 százalékánál.

Ezzel gyakorlatilag beláthatatlan időre bebetonozzák a mostani, igazságtalan földbirtokszerkezetet.

Egy jogi kiskapu persze azt is lehetővé teszi, hogy az állattartó telepek felülírják az elővásárlási és 20 kilométeres szabályt. Nekik úgy tűnik, majd mindent lehet, elvégre a jószágaiknak enni kell!

5. Korlátozott döntéshelyzet és vétó lehetőség a földbizottságoknak…

A tervezet korlátozott beleszólást biztosít a helyi földbizottságoknak, ám valós, végső döntést nem hozhatnak. Az állami hatóság bármikor úgy dönthet, hogy “ésszerűtlen birtokszerkezet” kialakulása miatt másnak adja a használati jogot.   A jogszabály azonban nem részletezi, hogy mi és kinek a nézőpontjából számít “ésszerűtlennek”.

Tapasztalatból tudjuk, hogy a földbérleti pályázatok során “üzleti terv nem kellő megalapozottságára” hivatkozva utasították el több helybeli pályázatát! Ez később sem lehet másképp!

6. Vajon mi lesz a választások előtt sokat ígérgetett munkahelyteremtéssel?

Miközben korábban a fidesz berkeiben mindenki a föld megtartó képességéről beszélt, az új törvény nem kötelezi a földbérlőt, hogy helyben adjon munkát az embereknek. Időközben szintén elsikkadt a választásokkor beígért “demográfiai földprogram” is, amely fiatal letelepedő pároknak biztosított volna kedvezményeket, amennyiben vállalják, hogy a földet megművelik, és legalább két gyermeket felnevelnek. Ez a történet elúszott, akár a többi aljas urban legend…

432128_329949383799278_41518136_n

7. Tetszik, vagy nem, kezdődhet a külföldiek szabad rablása!

Talán, akadnak még, akik emlékeznek, a kormány két éve azzal utasította el a Jobbik javaslatát a termőföld és az ivóvíz alkotmányos védelméről, hogy majd a vonatkozó törvény rendezi ezt a kérdést. A hazai zöldbárók helyzetbe hozását szintén a külföldi spekulánsok elleni harccal magyarázták az illetékesek.

Ehhez képest a törvény csupán az Európai Unión kívüli állampolgárokat tekinti “külföldinek”, és bár helyben lakáshoz és tulajdonhoz köti az uniós polgárok földhöz jutását, az utóbbi évek-évtizedek bizonyították, hogy ezek zsebszerződések útján könnyen kijátszhatóak.

A 2011-ben három évvel meghosszabbított földmoratórium 2014. május 1-jén, vagyis pontosan tíz évvel uniós csatlakozásunk után fog lejárni. Ezek után talán érthető, miért lépett a függetlenek közé Ángyán József és miért kíván a továbbiakban, politikai pártoktól függetlenül, a Tisztességes Emberek Szövetségén belül tevékenykedni.

Ángyán

8./ Ahogy egy korábbi nyilatkozatában kijelentette: “Magyarország története itt véget ér…” nos, most úgy tűnik, egy új történet viszont elkezdődik!

One thought on “FÖLDTÖRVÉNY UTÁN – Ángyán megalapította a Tisztességes Emberek Szövetségét”

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.