QAPI FORDÍTÓJA – egy humanista gyilkos, aki Orbán Viktor barátja

Harminchat éves. Távol hazánktól, odahaza, amikor éppen ihletett állapotban van, Petőfi Sándor verseit szavalja. Persze magyarul. Megtanulta a nyelvünket. Volt rá ideje. Csak ült, egyedül, ott a magánzárkában és múlatta az időt. Ahogy ő mondja, szórakozott… „A magyar nyelv elsajátítása rendkívül szórakoztató, a versek, a Petőfi Sándor költeményei pedig „egész jók”. Könnyen fordíthatóak, akár egy zsebszótár segítségével is.” Az Anyám tyúkja, meg a Nemzeti dal lett a kedvence. Olykor, esténként, a priccs szélére állt, – úgy hallotta a költő, hajdanán a múzeum lépcsőin állva is így tett -, a karját magasba emelte, s úgy üvöltötte, hogy szinte beléhasadtak a zárka falai: „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”

QAPI

Ez lesz az idén augusztusban megjelenő könyvének a címe. Qapi – Ajtó. Szabó Magda műve annyira a szívéhez nőtt, hogy elsőként ezt a művet ajánlja honfitársainak. A fordítói előszavában kiemelte: „ sok rokon vonást fedezett fel az ő asszonyaik és a magyar nők életében. Így folytatta: nem veszítette el tiszteletét a magyar nép iránt, és a regény lefordításával szeretne hozzájárulni – ha csekély mértékben is – a két nép közti barátsághoz.” A fordítást, melyet most ki fog adatni, 2009 októberében elhunyt édesanyja emlékének ajánlotta. Meg a barátjának.

Azt írja, hosszú időnek kellett eltelni odabent, míg végre valaki megértette az ő elhivatottságát. A feladatát. Aztán a magyar miniszterelnök mindenkinél bölcsebbnek bizonyult. Ugyan a magyar bíróság életfogytiglanra ítélte, az EU jogrendje pedig nem engedhette volna, hogy a Magyarországon elkövetett bűncselekmény okán rá rótt büntetést szülőhazájában töltse le, a magyar miniszterelnök mégis megoldotta ezt a számára jelentéktelen problémát. Persze baráti gesztusból! Lassan egy esztendeje már. A jótékony feledés homályába veszhetne minden, ha ez a könyv, a Qapi, éppen nem most, a fordító 36. születésnapján jelenne meg.

Ráadásul a könyvet hamarosan egy újabb magyar író „egész jó” munkája követi majd. Még tanakodik a címén, vajon mi volna a leghatásosabb, ha anyanyelvére fordítva jelentetné meg Molnár Ferenc könyvét, a Pál utcai fiúkat, vagy, ha valami találóbb, könnyebben fogyasztható címet találhatna. Egy ottani internetes híroldal szerint ez azt támasztja alá, hogy a fordító-alkotó nemcsak hazafias katonatiszt, hanem humanista férfi is. Egy humanista férfi, Orbán Viktor hálás barátja. Akinek mindent köszönhet: a szabadságot, a dicsőséget. Melyet majdnem elméltatott tőle egy szigorú magyar ítélet, mely élete végéig börtönbe zárta volna.

Mielőtt valaki arra gondolna, hogy egy magyar műalkotásokat fordító, humanista férfi, Orbán Viktor barátja, boldogan éldegél odahaza, készülgetve a könyvpremierekre,  – ahol majd gyöngybetűkkel ajánló sorokat jegyez Szabó Magda, meg Molnár Ferenc könyveinek címoldalára -, hát sietve leírjuk – nem ilyen egyszerű e derék ember – a hazájában nemzeti hős – boldogsága!

A hősnek nehéz a dolga! Aki elvonult a nyilvánosságtól…A korábbi tervekkel szemben nem vesz részt iskolai avatóünnepségen és katonai koszorúzásokon sem. A hadnagyból őrnaggyá előléptetett katona nevét több helyi iskola is fel akarta ugyan venni, de a katona egyetlen hivatalos eseményen sem jelenhetett meg.

„Ennek állítólag az az oka, hogy több örmény fegyveres szervezet is vérdíjat tűzött ki a Bakuban bálványozott Safarovra. Pedig nem telik el nap úgy Azerbajdzsánban, hogy ne születnének a katonát méltató cikkek a helyi újságokban. Véres tettéről ódákat zengenek a sajtóban, és drámai hangvételben írnak a Magyarországon a rácsok mögött eltöltött éveiről.

g_image

Az idén augusztusban 36. életévét betöltő Safarov 2004-ben Budapesten egy, a NATO égisze alatt megtartott angol nyelvi képzés idején baltával ölte meg örmény katonatársát. A magyar bíróság életfogytiglanra ítélte.”

2012 nyarán aztán, Orbán Viktor és magyar hangja, no meg fegyverhordozója, Szíjgyártó Peti gondolt egy nagyot és merészet és turnéztak egyet Azerbajdzsánban. Annak székesfővárosában, Bakuban fűt-fát megígérvén megkötöttek néhány megállapodást némi készpénzről, és ezért cserébe, meghallgatták az ottani miniszterelnök aprócska kérését – engedjék már szabadon a baltás gyilkost, Ramil Safarovot. Az azeri államfő megígérte persze, szóban, némi borocska mentén, hogy dutyiba dugja odahaza a Ramil gyereket, Viktor meg elhitte, oszt…

Másnap még az azeri pátriárka szakállába burkolódzva a magyar miniszterelnök felavatta a Szombathely testvérvárosaként egy nappal azelőtt bejegyzett Kutaiszi patinás repterét, aztán Viktor, meg Peti hazareppent. Rövid morfondírozás után, mire a világ ráfeledkezhetett volna a gusztusosnak éppen nem nevezhető ügyletre, a kegyetlen baltás gyilkos már frissen vasalt ingben masírozhatott a bakui hősök emlékművéhez, ahol még jól láthatóan üdék voltak Orbán Viktor pár nappal előbb odahelyezett koszorúinak selyem virágocskái.

image

Ramil Safarov, aki 2004-ben Budapesten gyáván agyonverte egy baltával az alvó örmény katonát, attól a naptól kezdve szabad ember volt. Tettéért megünnepelték, s most, hogy Szabó Magda művét, az Ajtó című könyvet, mely Ramil Safarov fordításában Qapi néven kerül az azeriek kezébe, újra ünneplik majd, megemlékezve az azeri nép nagy barátjáról, Orbán Viktor magyar miniszterelnökről. Dicsőség ez, nem kevés!

Ha belegondolunk, csak az évezredes barátságunkat kellett csatornába eresztenünk a keresztény örmény néppel. Csak az ezer szállal hozzánk kötődő, szabadságharcainkban velünk harcoló örményeket kellett megcsúfolnunk.

Orbán Viktor jól alszik. Nincsenek gondjai az örmények megalázása hallatán!

(Ahogy a 2002-es választási vereség után, október 23-án is Budapestre tudta rángatni a nagybeteg Pongrátz Gergelyt, a legendás Corvin köz 1956-os főparancsnokát, háttérképnek, díszletnek, az ő nagy ívű beszédjéhez. Azt a Pongrátz Gergelyt, akinek ereiben ősi örmény vér folyt, aki az erdélyi Szamosújvárott született és örmény magyarként búcsúzott 2005-ben, múzeuma udvarán, Kiskunmajsán.)

Egy év telt el Ramil Safarov elengedése óta. Orbán Viktor pedig bízik a magyarok rövid emlékezetében.

És persze, jól alszik. Talán akad még pár garas a bakui júdás pénzből!