ÚJ VÉSZKORSZAK MAGYARORSZÁGON – 88 magyar ember fagyott meg október óta! – III.

Akadnak léhűtők, akik halálukkal megzavarni merészelik a fidesz rezsicsökkentő bűbáját! De…Magyarország nem hagyja magát!

Mert…Mondhat bárki, bármit, ebben az országban jólét és biztonság uralkodik, mindenki remekül él a munkájából, jut mindenkinek étel, ital, fekvőhely, tisztálkodás lehetősége; télen remek meleg van, nyáron hűsölhetünk, olyan ez, mintha már Magyarország határain belül terpeszkedne maga a földi paradicsom!

Hungary's Prime Minister Orban attends a debate on the situation of fundamental rights in Hungary at the European Parliament in Strasbourg

Magyarország jobban teljesít! Minden nap, minden órában, minden percben ezt üvölti az összes idióta rádió és televízió! Erre van engedélyük, felhatalmazásuk, nekik ez a hír, a valóság… ez a közszolgálat!

De…Akinek nincs munkája, az szégyellheti magát, aki nem akar gyereket, az mehet az elmegyógyászhoz, s hogy végül, egy klasszikust idézzek; ha valaki mást gondol, ha valakinek mégsem volna elég, ami ma Magyarországon van: „akor menjünk le a pincébe, keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonyleg erős gerendát és szöget, és kössük fel magunka. Csak én azt szeretném kérni azoktól, akik ezt próbálják önökkel elhitetni, évek óta ezt próbálják súlykolni az önök fejébe, hogy legalább járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk.”

09

Ez a köteles beszéd!

Nem a rém-hír-tv által cizellált, és a megtollasodott gázszerelőt vinnyogásra késztető műbalhé! Ez a köteles beszéd, Kövér László, ma még éppen házelnök felfoghatatlanul aljas szavai, melyek semmit sem veszíthetnek aktualitásukból, amikor őkelme milliókat bélyegezhet csalónak! …mást meg egyszerűen gennyedző sebnek nevezhet…

Mert – lássuk végre be – milyen egyszerű volna minden! Nélkülünk!

Könnyebb volna a siker, a győzelem, könnyebb volna, ha minden, mindig így maradhatna! A munka és megélhetés nélkül tengődők közmunkának álcázott cselédsorsot, meg gyenge képességű gyermekek felzárkóztatására írott tankönyvekből alap kompetenciákat kaphatnának.

A hajléktalanok és éhezők példás büntetést, meg gettókat kaphatnak, ahol távol tarthatóak maradhatnak a nyilvánosságtól! A gyermekek közül a kiválasztottak az esztendőben egyszer Balogbácsi ingyen-konyháján sóvároghatnának, és persze kapnának életkoruk szerint címzett cipősdobozt, mások levetett holmijával… Mind a negyvenegynéhányan!

De itt vagyunk, mi a gennyedző sebek, az ország szégyene, talán még mégsem nyolc és félmillióan…akik elrontjuk ezt a gyönyörű büszkeséget, elrontjuk, mert elronthatjuk a farizeusok hacacáréját!

A mai postaládánkba az alábbi üzenet érkezett:

„Tavaly ősz óta 88 honfitársunk halt meg kihűlés miatt – ezzel már több mint 1100-ra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik 2010 szeptembere óta szenvedtek fagyhalált. Megrázó, hogy a szerencsétlenül járt emberek többsége nem is az utcán, hanem saját lakásában lelte halálát a hideg miatt. Ezekről a tragédiákról azonban a közszolgálati médiának hallgatnia kell, mivel az ilyen hírek elrontanák a Fidesz-kormány sikerpropagandáját.

07

A legnagyobb baj azonban az, hogy a Fidesz a tragédiák megelőzésében sem partner. Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese tavaly négyszer is kezdeményezte egy 10 milliárd forintos fagyhalál elleni pénzügyi alap létrehozását az MVM Zrt. 40 milliárdos profitjából. Ebből azokat támogatnák, akiknek lakásában díjhátralék miatt már nincs sem villany-, sem pedig gázszolgáltatás. A Fidesz frakció azonban minden alkalommal leszavazta a javaslat napirendre vételét.

Az MSZP hamarosan ötödszörre is benyújtja javaslatát a fagyhalál elleni pénzügyi alap létrehozásáról. Bízunk benne, hogy a Fideszben feltámad az emberség és végre segít megmenteni honfitársaink életét.”                                                                            

NSZ info

Eddig a levél, az üzenet. Némi naiv felvetés, szokás szerint a csattanója, némi hátha!

Hogy majd megváltoznak, megesik a szívük!

Feltámad bennük az emberség! Eszükbe jut az a 88 halott ember, 88 összekuporodott tetem, ahogy rájuk találtak, napokkal felfoghatatlan és értelmetlen haláluk után, fűtetlen vackaikban, a magukra csavart rengeteg rongy között. Vagy épp az utcán… A nagy rezsicsökkentés kellős közepén, amikor a világ összes gonoszától éppen készülünk megvédeni ezt a nyomorult hazát!

04

Hazát, amelyikben nem férhet össze a hatalmasságok jó ízlésével a nyomor, mások félelmetes didergése, a hajlék nélkül átcsavargott és végigmenekült éjszakák sora, ami közben képtelenek volnának a hatalmasságok elfogadni, hogy néhány falat, meg némi iható víz, hajlék… már erőt adhatna, értelmet a holnaputánhoz!

10Ugye, emlékeznek még azokra a hírekre, amik a téli tüzelővel embertársaikon segítő szocialista képviselőről és társairól szóltak? Akik, ha kell karácsonyfát, ha kell tanszereket, ha kell ételt osztanak a rászorulóknak! Hogy aztán a szegény fideszes tanácsnok gyomorforgatónak érezhesse a cselekedetüket! Szegény, szegény tanácsnok úr…

U.i.:

Ha van még egy kevés idejük, az emlékezésre, 88 ismeretlen ismerősünk halála okán? Olvassák végig gyermekkorunk legszebb meséjét! Idézzék fel, mert soha nem lehet késő! Ha pedig még soha nem olvasták, ne szégyelljék a könnyeiket!

A KIS GYUFAÁRUS LÁNY

Kegyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett; az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat, hajadonfőtt és mezítláb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. Mert a papucs nagy volt, igen nagy – az édesanyja hordta valamikor -, s ahogy két arra vágtató kocsi elől a járdára ugrott, egyszerre maradt le a lábáról mind a két papucs. Az egyikkel egy suhanc szaladt el – azt mondta, majd bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta a szegény kislány.

Mezítláb járta hát az utcákat, és kicsi lábát kékre-vörösre csípte a kegyetlen hideg. Rongyos kis kötényét összefogta: egy halom kénes gyufa zörgött benne, egy skatulyát meg a kezében szorongatott. Egész álló nap hiába kínálgatta portékáját, egy szál gyufát se vettek tőle, és alamizsnát se adott neki senki: Éhesen és hidegtől reszketve vánszorgott tovább; szívszakasztó látvány volt szegény. Csillogó hópelyhek tapadtak szépen göndörödő, hosszú szőke hajára, de nem is gondolt vele.

Az ablakokból ragyogó világosság és sült liba pompás jó szaga áradt ki az utcára, hiszen ünnep volt, szilvesztereste. A szegény kis teremtésnek folyton csak ez járt az eszében.

03

Behúzódott egy zugba, egy kiszögellő ház sarka mögé, s maga alá húzta csupasz lábát. Ott még jobban didergett, majd megvette az isten hidege, de hazamenni nem mert, hiszen egész nap egy garast se keresett, s az apja biztosan veréssel fogadná. Különben otthon se jobb, padlásszobájukban farkasordító hideg van, a tető hasadékain besüvít a szél, hiába tömték be szalmával meg ronggyal a nagyobb réseket.

Már egészen meggémberedtek a kis ujjai. De jó lenne egy szál gyufa, csak egyetlenegy szál! Ha kihúzna egyet a skatulyából, odadörzsölné a falhoz, s meggyújtaná, a lángjánál megmelegíthetné a kezét! Végre rászánta magát, s meggyújtott egy szálat. Milyen vidáman sercent, s hogy lobogott a lángja! Fényes volt és meleg, mint a gyertyaláng, s a kislány boldogan tartotta fölébe a kezét.

Csodálatos láng volt az! A szegény kis gyufaárus lány úgy érezte, mintha szép réztetejű, rézcsövű vaskályha előtt ülne – olyan jó volt nézni a tüzet, olyan jólesett melegedni mellette! Már a lábát is kinyújtotta, hogy átjárja a meleg, de abban a pillanatban kilobbant a gyufaláng, eltűnt a vaskályha, s a kislány ott ült a hideg falszögletben egy gyufacsonkkal a kezében.

Elővett egy másik gyufát, meggyújtotta. Odahullt a fény a falra, tenyérnyi világosságot vetett rá, s azon a helyen átlátszó lett a fal, mint a tiszta üveg: a kis gyufaárus lány beláthatott a szobába. Hófehér terítővel letakart, nagy asztal állt odabenn, finom porcelán edények csillogtak rajta, s a közepén aszalt szilvával meg almával töltött sült liba illatozott. S ami a legcsodálatosabb volt: a sült liba egyszer csak kiugrott a tálból, s késsel-villával a hátában, bukdácsolva indult a kislány felé. De jaj, megint ellobbant a gyufa lángja, s nem látszott más, csak a puszta, hideg fal.

Újabb gyufát gyújtott: fényénél gyönyörű szép karácsonyfát látott, még szebbet, ragyogóbbat, mint amit karácsony este a gazdag kereskedő szobájában, amikor belesett az üvegajtón. Ott ült a fa alatt, s nézte a száz meg száz gyertyát az ágak hegyén, a tarka díszecskéket, amiket eddig csak kirakatban láthatott. Már nyújtotta a kezét, hogy levegyen egyet, de akkor megint kihunyt a csepp láng, és a sok karácsonyi gyertya lassan a magasba emelkedett, föl egészen az égig, s ott csupa tündöklő csillag lett belőle. Egyszer csak kivált közülük egy, s lehullott; ragyogó fénycsíkot hasított a sötét égen.

gyufaarus

– Valaki meghalt! – mondta a kislány; emlékezett rá, hogy a nagyanyja, az egyetlen, aki jó volt hozzá, s aki már rég meghalt, egyszer azt mondta “Valahányszor lehull egy csillag, egy lélek áll az isten színe elé.”

Megint odadörzsölt egy szál gyufát a falhoz, s egyszerre nagy világosság támadt körülötte. A tiszta fényben ott állt rég halott nagyanyja, és szelíden, hívogatóan nézett le kis unokájára.

– Nagyanyó! – kiáltott föl a kislány. – Nagyanyó, vigyél magaddal! Tudom, hogy itthagysz, ha a gyufa végigég, eltűnsz, mint a meleg kályha meg a sült liba, meg a gyönyörűséges szép karácsonyfa! Ne hagyj itt, nagyanyó!

06

És gyorsan a falhoz dörzsölt egy egész csomag gyufát, hogy marassza a kedves nagyanyót; a sok gyufa olyan fényességet árasztott, mintha a nap sütött volna. A nagyanyó sohasem volt ilyen szép, ilyen erős. Karjára emelte a kislányt, s felemelkedett vele; magasra, igen magasra, ahol nincs hideg, éhség, félelem, ahol csak öröm van és fényesség.

A hideg reggelen ott találták a kis gyufaárus lányt a házszögletben: kipirult arca mosolygott, de élet már nem volt benne, megfagyott a csodákkal teli éjszakán. Ott feküdt a halott gyermek új esztendő reggelén, körülötte egy halom gyufásskatulya és sok-sok elégett gyufaszál.

– Melegedni akart szegényke! – mondták az emberek. Nem tudta senki, mennyi gyönyörűséget látott, s milyen fényesség vette körül, amikor nagyanyja karján mindörökre elhagyta ezt a sötét világot.”

Hans Christian Andersen nyomán

ÚJ VÉSZKORSZAK MAGYARORSZÁGON – történet a fideszes földesúrról, aki nagyon fél! – II.

Lóci fél. Rettegés költözött az ő kicsiny szívébe, és persze vele retteg az egész pereputtya! S ha már így retteg, nem rest, hangot is ad az ő rettegésének! Hogy aztán vele retteghessen a birodalma, s a rettegés általi félelme lehetőleg mind több helyen biztosítsa a szabad és ingyenes véleményáramlást egészen április hatodikáig.

No comment!

Tud ő kitartóan rettegni! Ez a rettegés, ez a beköltözött félelem pedig rögvest eszébe juttatta azt a rengeteg szenvedéssel teli évet, amíg a gázszerelők keserves élete során megélni kényszerült… Szenvedett ő a szocializmusban, szenvedett nyilván Horn alatt, de leginkább Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai alatt szenvedhetett – talán senki nem maradt ki! (a szerk.) – és azok az évek, de különösen a zelmúlt nyócév megtanította őt a küzdésre.

Meg aztán a győzelemre is, a dicsőséges jelen, az Orbáni négy esztendő, a falu, meg persze az akadémia, a sport irányítása… és most tessék! Mikor végre minden olyan flottul kezd alakulni, jön ez a Mesterházy, beszél, beszél, fölemlegeti az ő verejtékes munkával hónapok alatt összehozott milliárdjait és egyetemi katedrával viccelődik az ő tudománya felett!

00015380

Aztán egy hang, ami persze, naná, hogy pontosan érthető, kötelet kíván helyezni az ő éppen csak növögető tokájára, s ezt ez a rettenetes ember, ez a Mesterházy nem ítéli el, sőt… erős a gyanú, hogy maga Mesterházy m o n d a t t a, hogy „kötelet Mészáros Lőrinc nyakába”!

Hát persze! A szemkilövető után jön az akasztó, a Mészáros Lőrinceket felakasztó Mesterházy! Jézusmária!

2

Lőrinc, Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere retteg, és valljuk be, a VV6 regnálása idején ez nem kis dolog. Most rettegni, most félni, amikor egy ország a legújabb széria aktusait figyeli, nem kis teljesítmény, de persze ez a feladat egy néhai gázszerelőnek éppen testhezálló!

Apropó, Mészáros Lőrinc! Ismerik egyáltalán e varázslatos személyiségű „szaki” életét? Mert, ha nem, segítünk!

000781305-3200-200Mészáros Lőrinc gázszerelőként kezdte pályafutását Felcsúton, majd céget alapított, hajtott, robotolt, fuserált, és az évek során egyre tehetősebb vállalkozóvá vált! Úgy mondják, Felcsút, meg Alcsútdoboz gázszerelvényei M.L. monogramot viselnek! 2007-ben azonban majdnem csődbe ment! Az úgy történt, hogy Gyurcsány hazudott reggel, délben, meg este, aztán… persze hogy miatta, a dolgok kezdtek nem jó irányba haladni. Muszáj volt váltani! Ekkor kezdett emlékezni a legendás ifjúkorra, a méglegendásabb sporttársakra, így kezdett hivatásszerűen foglalkozni a focival, bár már korábban is – nyilván erőn felül, olykor a családtól megvonva a legjobb falatokat – folyamatosan szponzorálta a hazai csapatot, a Felcsútot.

Ha létezne megfelelő méretű falvédő, amit lelkes felcsúti asszonyok hímeznének, nyilván az alábbi legendává vált mondat is odakerülne az életkép köré:

“A kezdetektől fogva ott volt, nem csak akkor, amikor már az NB III-ban meg az NB II-ben tényező lett a csapat. Kijárt a meccsekre, tagja volt az egyesületnek, ott került kapcsolatba az edzésekre járó vezérrel!”  És a képen együtt nyelnék, meg köpnék éppen marokszám a szotyit , naná, hogy Orbán Viktorral!

000829859-2927-43-625

2007-ben Mészáros Lőrinc lett az akkor éppen durcásan a parlamentbe alig-alig járó fő-ellenzéki Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke! Mészáros Lőrinc, bár éppen anyagi nehézségek övezték, természetesen ezt is társadalmi munkában nyomta! Az alapítvány újabb és újabb földterületekkel bővült, Orbán minden kis földdarabot, nadrágszíj parcellácskát odaajándékozott, focipálya szépült a faluban, és a csapat feljutott az NB I-be.

20131106-meszaros-lorinc-es-orban-viktor25

(A cégek által felajánlható tao-pénzekből több milliárdot kapott az akadémia, a fenntartó alapítvány szakközép- és szakiskolát épített, és a kezelésébe került az alcsútdobozi arborétum is, amelynek közelében felújították a lerobbant sportszállót.)

Mészáros Lőrinc, a polgármester!

„1998 és 2002 között függetlenként tagja volt ugyan a felcsúti képviselő-testületnek, de ezután nyolc évet kihagyott. 2010-ben indult újra a képviselői posztért, immár fideszes jelöltként, és be is jutott a testületbe. A polgármester ismét a független Varga György lett, aki ezzel a harmadik ciklusát kezdhette el. De csak alig egy évig maradhatott hivatalban, mert egy, a választások után frissen módosított törvény alapján leváltották, és új választást írtak ki. A Fidesz első nekifutásra nem Mészárost akarta indítani Varga ellen, de mivel az első kiszemelt, a helyi iskola igazgatója nem vállalta a jelöltséget, Mészáros lett a favorit, aki végül 571-318-ra nyert Vargával szemben. A polgármesteri állásából azonban maximum befolyása származhat, milliók nem, ugyanis a polgármesteri tiszteletdíját 12 különböző helyi szervezetnek utalja, kap a polgárőrség, a védőnői szolgálat és a családsegítő is.”

292259963_640

Mészáros Lőrinc, a földbirtokos!

„A 2012-es fejér megyei földpályázatoknak Mészáros és a családja volt az egyik nagy nyertese. A Fejérben kiosztott földek 23,7 százalékát szerezte meg érdekeltségein, illetve családtagjain keresztül: Búzakalász 66 nevű kft.-je például összesen 984 hektárnyi kajászói, óbaroki, valamint váli földre nyert bérleti jogot.

Ehhez nyert még 94 hektárt a felesége, Mészáros Beatrix és 145-öt a testvére, Mészáros János. Ez azt jelenti, hogy az összes birtokot összeszámítva a Mészáros család esetén még papíron sem tartották be a kiírás egyik fő szabályaként húzott 1200 hektáros limitet. A Népszabadság számítása szerint a területalapú támogatásokból évi 70 millió forint folyik be a kasszájukba.”

f0000

Mészáros Lőrinc, a trafikos!

„A felcsúti polgármester környezete a trafikpályázatokon is a legjobb koncessziókat szerezte meg: az ország mind a 19 Auchanjában a felcsúti Mészáros család tagjai és érdekeltségei nyithattak trafikot. A hivatalosan “Vámhatósági engedéllyel rendelkező nemzeti dohányboltok listája” nevű adatbázisból kikereshető, hogy az Auchan hipermarketekben Mészáros János, Jére Csaba, Jére Attila vagy a Lando-ker Bt. nyit boltot. Mészáros János a felcsúti polgármester testvére. A Jéri fivérek Mészáros Lőrinc alvállalkozói, a Lando-ker pedig Mészáros László felcsúti alpolgármester – egyébként csupán névrokon – családjának a cége.”

Mészáros Lőrinc, az üzletember!

images

„Mészáros négy cégnek is a tulajdonosa, ebből csak egy működik veszteségesen, a felcsúti autójavítója. A feleségével közösen alapított Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Búzakalász 66 mezőgazdasági kft. 2010 óta szárnyal. A 2011-ben alapított Búzakalász 66-nak abban az évben már 276 millió forint volt a nettó árbevétele, 2012-ben viszont már több mint egymilliárd forint. A zászlóshajónak számító Mészáros és Mészáros Kft. is durva növekedésbe kezdett: a cég 2010-ről 2011-re 853 millióról több mint kétmilliárd forintra javította az árbevételét, 2012-ben pedig már négy és fél milliárd forintot keresett.

Az építkezéssel foglalkozó cég 2011 óta több közbeszerzésen is indult, nagyrészt pedig nyert is. A közbeszerzési adatbázis szerint konzorciumi partnerként, négy másik céggel (köztük a Közgéppel) együtt részt vesznek például a Duna–Vértes közi hulladéklerakók közel négy és fél milliárd forint értékű rekultivációjában. Ezenkívül például Felsődobszán nyertek árvízvédelmi fejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzésen, de Szekszárdon is részt vesznek a főcsatorna vízrendezésében. A Strabaggal közösen is nyertek egy másfél milliárdos közbeszerzést, szintén hulladéklerakók rekultivációjára. Bár a Mészáros és Mészáros Kft. 2001 óta létezik, először 2011-ben indultak közbeszerzésen. Azóta azonban rákapcsoltak, az elmúlt három évben 11 közbeszerzési eljárásban is részt vettek, nyolcon nyertek is.

meszaros-lorincz-mg-2381-d00017DC44409ad791793

A Népszabadság szerint a Mészáros és Mészáros Kft. taggyűlése az idén 800 millió forintos osztalékot szavazott meg a tulajdonos Mészáros Lőrincnek és feleségének. Az osztalékot az áprilisi felcsúti taggyűlésen a feleségével együtt szavazták meg maguknak. A vállalkozás 225 főt foglalkoztat, a bérköltség 157 millió forintot tett ki tavaly, így Mészárosék osztaléka közel ötször több az összes dolgozójuk bérénél.”

Eddig a legendás Mészáros Lőrinc élete! (Az idézeteket a gondosan gyűjtögető origo.hu oldaláról kölcsönöztük, utólag is köszönet érte!) Mészáros Lőrinc fő műve, amit mesterével épít a Makovecz Stadion! Klikk, és…Nézzen ott is körül!

Történt pedig, hogy a hét végi nagy baloldali dzsembori kellős közepén, Mesterházy Attila beszédje közben, valaki a parlamentben érezve magát, bekurjantott. Valamit… Mesterházy szerint börtönt… a harácsolónak! Telt, múlt az idő, és éppen… 24 óra múlva a közszolgálati média  tudni vélte, hogy a bekurjantó kötelet követelt a felcsúti polgármesternek, műve elismeréséül. És Lóci ennek okán fél annyira!

Fél és félelmét kinyilatkoztatta, ahogy kell!

Mészáros Lőrinc az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: Mesterházy Attila pártelnök “rólam és a munkámról beszélve, uszítva a hallgatóságot, helyeslően kommentálta egy bekiabáló MSZP-s dermesztő csatakiáltását”, amelyben az első sorokban ülő szocialista “Kötelet!”, vagyis akasztást követelt “a nevem hallatán”.

“Ezzel az ellenzék miniszterelnök-jelöltje olyat tett, amire nincsen mentség” – vélekedett Felcsút polgármestere, majd úgy fogalmazott: Mesterházy Attila “átlépett egy minden jóérzésű ember számára átléphetetlennek tartott határt, felháborodást és rémületet idézett elő nemcsak a családomban, szűkebb és tágabb környezetemben, de az egész országban”.

Mészáros Lőrinc szerint érthetetlen és elkeserítő a pártelnök magatartása, hiszen – mint írta – “egy olyan pártot képvisel, amelynek elődszervezete bizony elrendelt politikai gyilkosságokat ártatlan áldozatok ellen, helyeselve, védve, szorgalmazva az efféle felfoghatatlan embertelenséget”.

“De nem kell a régmúltba visszamennünk, hogy Mesterházy Attila és szövetségesei embertelenségéről meggyőződjünk, hiszen Gyurcsány Ferenc nevéhez közismerten a tömegbelövetés, Bajnai Gordonéhoz családok tucatjainak tönkretétele, öngyilkosságokba torkolló ellehetetlenítése fűződik” – áll a polgármester közleményében.

Itt tartunk most Mészáros Lőrinc félelmeit illetően. És a kampány persze még el sem kezdődött…

Mert ugye, az még véletlenül sem volt a választási kormánypropaganda része, amikor a derék Goebbels-tanítvány, Kövér házelnök, simán gennyedző sebnek nevezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt? És ugye, Gyurcsány nyilván nem kiabálta tele butaságokkal a sajtót, csak azért, mert a köteles ember személyesen üzent neki, pusztán a miheztartás végett?

Mészáros Lőrinc rettegésben él. De ahogy Csizmadia békamenetét ismerjük, előbb-utóbb jön majd egy jó kis felvonulás a felcsúti polgármesteri hivatal elé! Bayer majd röffent egy lezser köpetet a Széles médiában és Lóci megnyugodhat egy kicsit!

btk

Megvigasztalja őt az ő jóságos apucija, kap némi mutyit, ami ugyan csak részben az övé, de erről persze senki nem tudhat semmit!

Igaz?

u.i.: Történetünk folytatódik.

ÚJ VÉSZKORSZAK MAGYARORSZÁGON – történetek nem csak lelkes, nemzeti-újraválasztóknak! – I.

Marekné Pintér Aranka, no meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felett csúf fekete fellegek gyülekeztek. Ezt írtuk, alig négy hónappal ezelőtt…  images Még maga Orbán Viktor is elégedetlen volt! És cselekednie kellett!

Botka László ( MSZP, Szeged ) emlékezetes facebook bejegyzése pedig országos megdöbbenést keltett:

  • Na, végre! Eddig a fideszes oktatási úthenger „csak” azt érte el, hogy a tanár nem mert az igazgató, az igazgató a területi KLIK vezető, ő pedig az országos KLIK fejbólintása nélkül dönteni. Most újabb láncszem kerül ebbe a gyönyörű füzérbe: Marekné Pintér Aranka, 120 ezer magyar pedagógus munkáltatója ezentúl várhatja a miniszteri biztos fejbólintását is. Tessék mondani, ha naponta csak egyetlen megoldandó „ügy” keletkezik minden iskolában – hány év alatt sikerül ezeket elintézni?!

A bejegyzés után magunk is kutatni kezdtünk, és megpróbáltuk feldolgozni a feldolgozhatatlant! Na de…Hogy Marekné szombathelyi gyökerekkel rendelkezik, azt álmunkban sem gondoltuk volna! Pedig így volt! Mondhatni, Szombathelyen ringott a bölcső…Ezek után talán nem véletlen, hogy még inkább érdekelni kezdett bennünket a téma!

„Marekné Pintér Aranka egy Veszprém megyei faluban, Városlődön született. A veszprémi Lovassy gimnáziumban érettségizett, majd a szombathelyi tanárképző főiskolán végzett magyar-orosz szakon!!! Igen, Szombathelyen! És persze már akkor is figyelemre méltó jelenség volt! A gimnáziumban kitűnő tanulóként érettségizett, a főiskolán pedig népköztársasági ösztöndíjas lett. Naná! Ahogy egy interjúban elmondta: mindig is tanár szeretett volna lenni, de a személyisége olyan, hogy már nagyon korán különböző vezető szerepekben találta magát. A főiskolán is ő volt a tanulmányi felelős.”

Marekné egy olyan szervezet elnökeként kezdett tevékenykedni, amely 3 ezer intézményt, 1,2 millió tanulót és 120 ezer pedagógust érint, amelynek még a névhasználata ellen is komoly tiltakozási hullám indult, de ez persze a mai napig nem gátolja a KLIK-et a megfeszített munkában! A KLIK pedig KLIK maradt!

klebi1“Tiltakozik a Klebelsberg név használata ellen az egykori kultuszminiszter unokahúga. Gróf Klebelsberg Éva már többször jelezte a szaktárcának, hogy engedélye és jóváhagyása nélkül bitorolják nevét, de érdemi választ eddig nem kapott, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak tavaly július 16-án címzett nyílt levelében gróf Klebelsberg Éva kijelentette: “a Klebelsberg nevet, sem a gróf Klebelsberg nevet, mint Magyarországon jól használható értékes brandet ne használjátok az engedélyem nélkül. … Az új szervezet szellemisége (Ti: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) nem gróf Klebelsberg Kunóra, a nagy kultuszminiszterre emlékeztet, inkább egy pedellus-szakszervezet kisstílű végrehajtó szervezetére. Javallom pl. Aczél György nevének használatát az Intézményfenntartó élére!”

A KLIK tevékenysége nyomán rengeteg ijesztő hír érkezett az ország különböző pontjairól. Néhol a táblakréta fogyott el és egyszerűen nem volt mivel írni a tanítóknak. Másutt az iskolák korábban használt fénymásolóihoz, nyomtatóihoz nem lehetett festékkazettákat venni, a tanárok a saját jövedelmük terhére szaladgáltak a városokban és rendeltek fénymásolatokat, ha a tanítási gyakorlatukhoz erre volt szükség. Miközben a KLIK által megvásárolt és az iskolákba kihelyezett új eszközök beüzemeléséhez nem tudtak szakembereket biztosítani! A régi géppark nem működött, az új nem működhetett. Szabályozták az iskolai telefonálások rendjét is, ami azt eredményezte, hogy az iskolák vezetékes telefonjai nem voltak/lettek alkalmasak, csak földi hívásokat bonyolítani. Ha egy diákkal probléma, netán iskolai baleset történt, a nagyrészt mobil telefonon elérhető szülőket csak a saját mobil készülékükről hívhatták a pedagógusok! Egyre több és több problémát jelentett és jelent ma is a szervezet! Nem soroljuk tovább!

A szombathelyi ARANYHÍD botránya minden jóérzésű embert letaglózott!

Éppen e problémák legyőzése érdekében döntött Orbán Viktor a miniszteri biztos kinevezéséről. A felkért személy Dr. Szabó Balázs lett. A kormany.hu szerint az alábbi feladatkörrel: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mint központi hivatal szervezeti működésének áttekintése, a központi közigazgatási szerv eredményes és hatékony működése! Ő lett a szükséges fejlesztési javaslatok megvalósításáért felelős miniszteri biztos. Megbízatása 2013. 09.15-től  2013. 12. 14-ig tartott.

babineni

Miniszteri biztos lett, ő is, igen, ugyanott, ahol Bábiné Szottfried Gabriella, írásunk nyomán több, mint 25 ezer ember kedvence, aki szerint: „SZÉGYELLJE MAGÁT, AKINEK NINCS MUNKÁJA!”
Dr. Szabó Balázs, Bábiné “biztostársa” elvégezte a munkáját. Szabó úrról sajnos nem találtunk fotókat, így most is kénytelenek vagyunk beérni Bábiné bájos tekintetével…

Dr.Szabó Balázs eredményességéről az INDEX épp a közelmúltban számolt be: „Tavaly szeptemberben kapott megbízást Szabó Balázs, a Magyar Közút Zrt. korábbi informatikai igazgatója, hogy tekintse át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) eddigi tevékenységét, és fejlesztési javaslatokkal segítse a hatékonyabb működést. Miniszteri biztosi kinevezéséhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem fűzött magyarázatot, viszont sokan tudni vélik, hogy az ötlet egyenesen Orbán Viktortól jött, mert a miniszterelnök elégedetlen volt az állami kézbe vett közoktatási rendszert irányítani hivatott mamutszervezettel. Szabó Balázs három hónapos szerződése december közepén lejárt, megbízását nem hosszabbították meg.

Az Index információi szerint nem azért váltak meg a magát a munkába nagy energiával belevető informatikai menedzsertől, mert megoldódtak a KLIK működési problémái, hanem azért, mert rövid működése során olyan jelentéseket készített, amelyekben túlságosan élesen és kertelés nélkül írta le a számos belső interjúra, adatgyűjtésre alapozott megállapításait.”

Szabó Balázs tehát repült, Aranka maradt! Tobzódik! Élvezi amit csinál!

zumbaranka Marekné, mint tudjuk, sportol, táncol,  a zumba szerelmese. Úthenger technikájának egy gyönyörű példájáról a minap értesültünk! A most következő történetet csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk! Souvenir!

 ( http://atlatszooktatas.cink.hu/)

KLIK-botrány Marekné egykori iskolájában

Hiába volt első ciklusa látványosan eredményes, hiába támogatta pályázatát egyhangúlag minden érintett, a KLIK nem volt hajlandó másodjára kinevezni az egyedül pályázó iskolaigazgatót a KLIK-vezető, Marekné Pintér Aranka szülőhelyén, Városlődön és még csak megindokolni sem akarják a döntést. A helyiek személyes vagy politikai megfontolásokat gyanítanak, és azt ígérik, hogy nem törődnek bele a dologba. KLIK-botrány Marekné egykori iskolájában Az 1400 fős lakosságú Városlőd egyetlen iskolája, a Városlődi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola (és kislődi tagintézménye) egyfajta helyi oktatási központként számos környékbeli kistelepülés gyerekeit szolgálja ki. Előző igazgatóját, Holczer Gábort 2008-ban nevezte ki a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete, az előző tanév végén, idén június 30-án járt le a mandátuma. A számok azt mutatják, hogy eredményes vezetőnek bizonyult. A különben igencsak szűkös keretből gazdálkodó kistelepülési intézmény Holczer igazgatóságának 5 éve alatt 54 fejlesztési és programpályázatot tudott megnyerni az iskola. A tanulói létszám – a többszöri átszervezés ellenére, az országos demográfiai trendekkel dacolva – jelentős mértékben emelkedett, az iskola vonzóbbá vált, még a sokkal nagyobb Ajkáról és Herendről is járnak be gyerekek Városlődre. Ehhez hozzájárulhatott, hogy a délutáni kínálat is kibővült: 17 szakkör indult el az elmúlt években (képzőművészet, színjátszás, nemzetiségi tánc, hangszeres oktatás), ebben az évben elindult az aerobik, a karate és az angol szakkör is (a nemzetiségi iskola német nyelvtanító profilja mellett az angol oktatás csak ilyen keretek között biztosítható). A ciklus elején még csak tanulószoba működött, mindössze 16 fő számára az épületben és egy kilométer távolságra kellett menni ebédelni, jelenleg van napközi, az egyik addig kihasználatlan ingatlanrészt pedig étkezővé alakították. A padláson funkciótlanul heverő tárgyakból iskolamúzeumot rendeztek be, informatikai fejlesztéseket is tudtak finanszírozni pályázati pénzekből (Városlődre 6 interaktív táblacsomag és 19 számítógépcsomag, 4 interaktív tábla és 8 számítógép érkezett) és kültéri sportpályáját is építettek. Tavaly megkapták az ökoiskola címet és ebben a ciklusban fordult először elő és vált viszonylag rendszeressé, hogy az iskola tanulói tanulmányi és sportversenyek országos döntőjébe kerültek. Májusban írták ki az intézményvezetői pályázatot és Holczer volt az egyetlen induló. Támogatta pályázatát a szakszervezet, a német nemzetiségi önkormányzat, a diákönkormányzat valamint – teljesen egységesen, egyetlen ellenszavazat nélkül – a Szülői Munkaközösség és – ugyanilyen arányban – az iskola alkalmazottai is, továbbá a városlődi önkormányzat. Furcsa volt ugyanakkor, hogy a jelöltnek a KLIK ajkai tankerülete előtti meghallgatásán állítólag arról is számot kellett volna adnia, mit gondol a KLIK munkájáról (Holczer forrásaink szerint előzőleg több tankerületi értekezleten is kritikus megjegyzéseket tett a szervezet munkájával kapcsolatban). maxresdefault Augusztus elején mindenesetre Holczer rövid levelet kapott Marekné Pintér Aranka KLIK-elnöktől amely arról tájékoztatta, hogy pályázata eredménytelen, ezért új pályázat kiírására lesz szükség. A levélben egyetlen betűnyi indoklás sem szerepelt. A helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke levélben próbálta megtudni az EMMI-től, mi kifogásuk volt a pályázat ellen, „miért nem lehet az az igazgató, akit a községben élők támogatnak, tisztelnek és elismernek”. Levele szerint Holczer „mindig szem előtt tartotta, hogy a roma tanulókat ne érje diszkrimináció, sőt többen neki köszönhetik azt, hogy tovább tudtak tanulni”. Válaszában a minisztérium nem kívánt vacakolni a részletekkel, mindössze annyit közöltek indoklásképpen, hogy Holczer pályázatát „a döntéselőkészítők nem találták elég meggyőzőnek” és tudatják , hogy „a döntéshozó az igazgatói pályázatokkal kapcsolatos döntését nem köteles megindokolni”. Ezt követően az iskola működésében közvetlenül érintett települések (Városlőd, Csehbánya, Farkasgyepű) polgármesterei és civil szervezetei egyenesen közösen fordultak Hoffmann Rózsához (kicsit később a bakonyjákói településvezető is csatlakozott hozzájuk), érthetetlennek és megdöbbentőnek nevezve a KLIK döntését és azt, hogy még megindokolni sem voltak hajlandóak. Továbbá felháborodásukat tolmácsolták az államtitkárnak, amiért a KLIK jól láthatóan tesz közös, egységes véleményükre a saját iskolájukkal kapcsolatban, nem tartja a helyieket alkalmasnak saját ügyeik megítélésére, amelyeket Ajkán, pláne Pesten értelemszerűen nem ismerhetnek olyan jól, mint amennyire ők maguk ismerik őket. Egyúttal kérik a döntés felülvizsgálatát. A levelet szeptember 8-án adták fel, választ máig sem kaptak rá. Jelenleg – átmeneti jelleggel – írásos megbízás nélkül irányítja az iskolát az egyik pedagógus, akinek ugyan még nincsen közoktatás-vezetői végzettsége, de már elkezdte a képzést, amelynek költségeit az ajkai tankerület állja. klik_2 Az érintettek indoklás hiányában érthetően hajlamosak arra, hogy személyes vagy politikai motivációkat feltételezzenek a döntés mögött és ezt a sejtést erősíti szerintük, hogy az ajkai tankerületi igazgató, Fülöp-Bornemisza Szilvia az ajkai képviselő-testület FIDESZ-frakcióját vezető Fülöp Zoltán felesége. Ráadásul az ügyben meglehetősen furcsán viselkedő KLIK vezetője, Marekné Pintér Aranka maga is Városlődről származik, a szóban forgó általános iskola jogelődjének diákja volt. Édesanyja – a település egykori polgármestere – ma is ott él. Ő tehát nagyon is tudott volna tájékozódni a helyi viszonyokról és igényekről és a szakmai lelkiismereten túl is lettek volna okai arra, hogy egyeztessen a helyiekkel, vagy legalább arra bírja rá az általa vezetett szervezetet, hogy megindokolja tökéletesen érthetetlennek tűnő döntését. Az iskola, nem kis részben Holczer munkája révén, Városlőd és a környező települések közösségi életének központjaként funkcionál, és lehetőségeihez képest komoly, valódi kitörési esélyt kínál, amint a Roma Önkormányzat vezetőjének levele is tanúsítja. Megtestesíti mindazt, ami a FIDESZ számára, deklarált értékrendje szerint, fontos: a vidék esélyegyenlőségét, a kistelepülési iskolák megfelelő működését, amelynek révén a kisközösségek hagyományainak, kulturális önazonosságának életben tartói lehetnek (a történelemtanár Holczer szabadidejében többek között részben helytörténeti tárgyú kutatásokkal is foglalkozik). Ez a történet jelen pillanatban mégis azt mutatja, hogy mindezeknél sokkal fontosabb a központosított közoktatás vezetőinek az önkényeskedés vagy kádereik pozícióba helyezése. Az iskola használói azonban még mindig bíznak abban, hogy Hoffmann, Marekné vagy Fülöp-Bornemisza Szilvia végül mégis belátónak bizonyul és nem teszi tönkre, ami eddig jól működött. Ha nem, akkor – ahogy a polgármesterek Hoffmannak címzett levele fogalmaz – „a jogállamiság keretein belül egyéb lépések megtételét is” megfontolják.

Eddig a nem mindennapi történet! Amolyan igazi narancssárga mutyi-trutyi, tele jellegzetes jellemtelenségek sorával. Szabó Balázs munkája mindenesetre érdekes konzekvenciákkal segíti döntéseinket a következő választási ciklusra vonatkozóan…

1398250_551125271637038_87933763_o

Remek támpont lehet a lelkes nemzeti-újraválasztóknak is, akik nyilván nem hagyják magukat! Nem ám!

Íme, az ok, amiért a miniszteri biztosnak azonnal távoznia kellett! Némi idézet a munkájából:

A miniszteri biztos már a bevezetőben egyértelművé tette véleményét: a Klik elnöke

„nem képes hatékonyan működtetni a szervezetet”.

Az elnöknek sikerült olyan helyzetet teremtenie, hogy egy évvel az indulás után az öt legfontosabb főosztály élén személyi változások várhatók. A jelentés személyesen az elnököt hibáztatja a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is.

„A Klik nem költséghatékony”

– állítja Szabó hozzátéve, hogy az elnök nem tette meg a szükséges lépéseket a költségracionalizálás területén.

„Óvatos becslésem szerint 2014-es naptári évben 2 milliárd forintot kellett volna hatékonyságnöveléssel megtakarítani. Ez felveti a közpénzek hatékony felhasználásának nem teljesülését.”

Az ország általános és középiskoláit összefogó szervezet főként azzal tudna spórolni, ha nagy tömegben, egyszerre vásárolná meg a működéshez szükséges eszközöket: a nagy közbeszerzések kiírása azonban nem történt meg. A biztos szerint az ésszerű gazdálkodást akadályozta az is, hogy az átvilágítás idején még nem volt pontos kimutatás a Klik-vezetés kezében a közoktatásban dolgozó tanárok létszámáról, enélkül pedig nem lehet pontosan tervezni. J9_m A belső vizsgálat feltárta, hogy az elszámolások is sokszor törvénytelenül, utólagos lepapírozással zajlottak. A miniszteri biztos talált olyan esetet, amikor a Klik úgy egyenlítette ki a beszállító cég számláit, hogy a szervezet központjában 10 hónappal az első teljesítés után még mindig azon ügyködtek, hogy visszamenőlegesen elkészítsék a szerződést. Az adatrögzítések is pontatlanok voltak:

„megnézve a szerződéseket 1642 darab budapesti szerződésből 685 nem rendelkezik iktatási (nyilvántartási) számmal. Ez a szerződések 41,7 százaléka. Ez jelentős szám.”

A tanulmány név nélkül ugyan, de Mareknét hibáztatja a Klik informatikai problémái miatt is. Gazdasági számítások, előzetes szakmai tervezés nélkül választották ki a hardvereket, amelyek aztán nem váltak be, sőt nehezítették a hálózat működését. Szabó szerint a Klik neki végig azt kommunikálta, hogy nem a szervezet választotta a megvalósított hibás hibrid megoldást, azonban ez

„az állítás nem felel meg a valóságnak”.

A miniszteri biztos szerint az elnök félretájékoztatta az irodaház kiválasztásával kapcsolatban is. A központi iroda kiválasztásával azért foglalkozott, mert a Klik budapesti irányító központja folyamatosan helyszűkében van, holott az induláskor Marekné választhatta ki az irodaházat. Kiderült, hogy a kínálatból olyan irodaházat választott, amelyben eleve nem férhetett el a 130 fősre tervezett csapat fele-harmada. A jelentés szerint a Nádor utcai ingatlan sok tekintetben jóval drágább is, mint a piaci átlag.

„A KLIK elnöke tájékoztatásában valótlanságot állított az épület állaga tekintetében, hiszen történtek felújítások a beköltözés után és a jelenlegi állapota sem tekinthető kielégítőnek. A KLIK elnöke tájékoztatásában valótlanságot állított az épület informatikai ellátottsága tekintetében. A bérleti szerződés több ponton is aggályos, és nem a KLIK érdekeit képviselik”

– vonta le az elhelyezéssel kapcsolatos elnöki intézkedésekből a tanulságokat Szabó. Az Emmi Köznevelési Államtitkárságán Szabó tevékenységéről azt mondták, álláspontjuk szerint kifogástalanul végezte el a számára kitűzött feladatokat. Arra a kérdésre, hogy felhasználták-e már az átvilágítás eredményeit, annyit mondtak, hogy a Klik „működését gyorsabbá, hatékonyabbá tevő javaslatok beépülnek majd a szervezet formálódó szervezeti működési szabályzatába”. A Hoffmann Rózsa által vezetett államtitkárság szerint a szerződéshosszabbításra nem volt szükség:

„a biztos határozott idejű megbízása az adott feladat elvégzéséig szólt, így annak meghosszabbítását semmi sem indokolta”.

Mi megdöbbentünk. És Önök?

u.i.:

Ha mai írásunk egy kissé hosszúra sikeredett, az elnézésüket kérjük. Fontosnak tartottuk apró részletek bemutatását, persze figyelembe véve, hogy Magyarország jobban teljesít! A folytatás hamarosan érkezik… a REZSIMCSÖKKENTÉS jegyében!

SZEKENDY TAMÁS HALÁLÁRA – nincs több legutolsó futam, se ráadás!

Ismertem egy muzsikust, aki – ahogy senki más – órákon át tudott mesélni a csodálatos Bösendorfer zongoráról, amin hamarosan játszani fog, ott, a Pannóniában! Megígértette velem, hogy ott leszek!

tamas

Aztán, hogy eljött a nap, vonatra szálltam és Sopronba utaztam. Meglátott, amint a tömeg mögött, a terem végében éppen kinéztem magamnak a védett sarkot. A legelső sor közepén volt egy üres szék… – Neked foglaltam! …mondta szelíden, s a mosolya mögött nem volt semmi színpadiasság, de valóban úgy érezhettem, hogy rám várt. Nagyon. Gondoskodott rólam és mindenkiről, s akit hívott, azt szeretettel hívta, neki játszott…

Mindig, mindenkinek tudott örülni, nem hiszem, hogy valaha létezett nála szerényebb és alázatosabb, a muzsikát, a hangszereit, a mestereit és a tanítványait jobban tisztelő ember! Mindegy volt, hogy a szombathelyi művészeti iskola körtermében, a Pannónia szálloda halljában, a Sztent Mihály-templomban, vagy éppen a Bartók teremben játszott; hogy gyakorolt, tanított, vagy éppen hangversenyt adott! Az a pillanat, amikor ujjai alatt megszólalt a hangszer, amikor a billentyűkön cikázva elfeledtette, ha odakint szakadni kezdett a hó, vagy éppen a ború fellegei takarták el a napot, az ő játéka szenvedéllyel és örömmel töltötte be a termet, csarnokot,a szíveinket…

Nem tudom elfogadni, hogy már csak emlékezhetek Rólad! Hogy mindaz, amiről írhatok, már csak múlt idő, minden mögé odakerülnek az elmúlás igéi! Hogy többé nem lófrálhatunk a perzselő nyárban, míg te izgatottan mesélsz a készülődésről, a következő Csajkovszkíj estről… Lecsuktad a hangszered fedelét. Soha, soha többé nem lehetek már büszke arra, hogy a Bartók teremben játszó művész, ez a csupa szeretet, hatalmas ember, ott, a zongora mögött, a barátom…

2014.01.26.10.00…

Elhunyt Szekendy Tamás Fidelissima-díjas zongora-, orgona- és csembalóművész

szekendytamas2006

Súlyos veszteség érte ismét Sopron zenei életét. Szekendy Tamás  Fidelissima-díjas  zongora-, orgona- és csembalóművész  életének  53. évében január 24-én rövid szenvedés után elhunyt.

Szekendy Tamás  a soproni zeneélet egyik reprezentáns alakja volt. 1961–ben született Sopronban.  A helyi zeneiskola  után a Bartók-szakközépiskolában csiszolta tudását.  Zenei tanulmányait Budapesten folytatta, zongoraművészi diplomáját a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban szerezte meg.  (1985). Hazatérését követően a rendszeres koncertezés mellett a győri és a szombathelyi zeneművészeti szakközépiskolában tanított.

34917

A soproni Sztent Mihály-templom orgonistája és a Capella Savaria csembalistája volt. A kamara zenekarral számos alkalommal lépett fel szólistaként , több lemezfelvételt is készített.  A Trio Antiqua tagjaként, continuo-játékosként világszerte rendszeresen koncertezett neves énekesek partnereként.  A legmuzikálisabb, legtechnikásabb előadókhoz tartozott. A  Régi Zenei Napokon az ő fellépése volt a rendezvény fénypontja, hiszen játékával és  a kiválasztott darabokkal megmutatta, mi mindenre képes még az orgona. Egy egész zenekart tudott felidézni, ütőst, húrost, fúvóst a mély tubától a csilingelő piccolóig. 

„A Szent György templomban áradt a madártrilla, kakukkszó, zúgott az erdő, koppantak a tánccipők. Némi kezdeti elfogódottság után a művész játéka erőteljessé, meggyőzővé vált, tele szenvedéllyel, energiával, de finomsággal és bájjal is. Az elvárt veretes méltóságtól a játékos tréfálkozásig mindent kicsalt hangszeréből.”

– írta róla egyik kritikusa.

2

Sopronhoz való hűsége azonban töretlen maradt: megannyi orgona- és zongorakoncerten örvendeztette meg művészetével a nagyközönséget. Ezek nagy része jótékonysági koncert volt.

Tanárával, Ferencz Évával kiváló kapcsolatot ápolt egészen haláláig.

Legutóbb így nyilatkozott:

– Ajándéknak tekintem az állandó lehetőségeket, hogy a Pannoniában a Bösendorferen játsszak, a Szent György-templom historikus orgonáján zenéljek, amely Közép-Európa legrégibb barokk orgonája, vagy épp a fertődi Esterházy-kastély fortepianóján.

A soproni közönség utoljára az újévi koncerten láthatta – hallhatta közreműködőként.

A legtisztább szívű, lelkű és legalázatosabb muzsikus, akit valaha ismertünk – így búcsúznak tőle barátai. Hálásak vagyunk, hogy ismerhettük… Emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrizzük!”

(Köszönöm, hogy idézhettem Orbán Júlia írását!)

MAJOMORSZÁG JOBBAN TELJESÍT! – az emberek etetése tilos!

Egyszer volt, hol nem volt… minden akkor és ott kezdődött, amikor egy neves tudós-féle fejéből kipattant az isteni szikra, s mondani kezdte egyre, hogy a rácsok mögötti lét megalázza az „ott, bent” élő egyedeket, egyes fajok egyenesen szenvednek a köréjük zárt kerítésektől.

004

Csak ültek ott, azok bambán, néhány méterre az őket bámulók előtt, aztán valami nagyokos nekiállt empátiáról, meg a sürgősen megoldandó szocializációs problémák sokaságáról, a „megváltó szabadságról” hadovázni. A saját bagatell gondjaikkal – akkor is , mint most – elfoglalt népek persze semmit nem értettek a zagyvalékból, ezért kiválasztottként kezdték emlegetni az efféle habratyolót.

Ebben az időben állított szobrot a gyanútlan „rezsim”, a nagy példaképnek…

( Böbe majom a veszprémi állatkert nagyon híres csimpánza volt, aki önálló frizurája rendezésén túl többek között festészettel, kisplasztikák készítésével is foglalkozott. A falka örömére, harmadik porontyként született Afrikában, Guineában. Anyját persze orvvadászok lőtték le. A kis csimpánzt egy – éppen arra bóklászó – ott dolgozó magyar (!) mérnök fogadta be, majd a szaki nagyszerű érzékének hála, a veszprémi állatkertbe került, ahol hihetetlen tanulékonysága, játékossága révén, az ország „leghíresebb állatává”, idővel emblémává vált. Rajongói rendszeresen gyönyörködtek alkotásaiban, munkásságáról könyv, portréfilm, alakjáról végül káprázatos faszobor készült.)

007Azok az átkozott évek, az útkeresés időszaka, amikor  minden olyan furcsán kezdett alakulni, egyesek fejében elindították a mérgezett egeret. Az addigi jó helyett feltámadt a „más” iránti vágy, a rend helyébe beosont a változás szele, a paktum, mely hírnöke lehetett végre a káosznak! Ami egyeseknek nyilván jobb volt a nyugalomnál!

A ketreceket lebontották, leginkább már csak azok védelméről illett volna gondoskodni, akiknek a dolga, mint mindig, a „gyönyörködés, ámulás”… vagy ahogy tudományosan nevezték, a „majmolás” lett.

A felszabadultak hordavezérüket magasba emelték, s a falka naphosszat ünnepelte vadiúj bájoncát. Nem akadt már párja és ellensége kerek e világon! (Mivel a világ látta jobbnak, ha nem hozza ki a sodrából…) Hirdette önmaga és fajtája nagyságát, s nem egyszer papolt a „nem-majmok” kisszerűségéről… likvidálásáról. Amit ő gondolt, mondott az volt Majomország!

003

Történt pedig, hogy a minap két pajkos példány kiszabadulván biztonságos rejtekéből, – onnan, ahol alig látszik, hallik bármi nesz, míg az édes semmittevés babérokat terem – „kamerák tüzében” némi bukfenc után ájtatos parádéba kezdtek. (Na persze, mint mindig, felkent falkavezérük szent nevében.) Még kedvenc rigmusukról, a rezsimcsökkentésről is megfeledkeztek egy pillanatra, nem makogtak jobban teljesítésről, sem egyéb majomszívnek tetsző és előírt majomeleségről.

Gyaníthatóan az egyeztetésről is elfeledkeztek, hiszen az új irányvonal keményen megtiltotta az ön-akasztókötelek, meg a majomként való rosszabbul élés milliomodszor ismert fölemlegetését. Mert már más a tuti!

002

Viszont a koreográfia – szerintük nyilván – kiválóra sikerült! Volt intro, felkonferálás, némi pukedli, aztán „in medias rest”, következhetett a frankó, a majomtudomány ezerrel! Le sem porolták, csak előkapták a „bűnöző bácsi short story-t”, ami persze mindig siker, ha igaz, hogy egy újszülött majomnak minden vicc új! Mert látszott, hogy kaptak bőséggel instrukciót! Tudták, mi a dörgés, mitől döglik a légy, a poénok – nekik – ültek, a turbékolás íve – számukra – gigantikusra sikerült, s a bizonyítékul szánt ”mi úgy gondoljuk, hogy ami történt, az bűncselekmény” igazi katarzist hozott!

006

Az arra totyogó járókelők csizmadübörgése mentén a mondolat mintegy recitatív élménnyé magasztosult, csak a félnótás tapsbrigádok, meg a „zelmútnyócév” hüpp-hüpp kórusának parasikolya maradt el, – ki tudja miért? – …de nagyon!

Még a békamendegélők főnökének minapi intelmeit sem fogadták meg, amelyből pedig kiderült, hogy a majompofa bizony nem irigy, „az isten sem lakhat panelben”, ezért úgy esett, hogy többször, egymás után is bátran kimakkantották a „rengeteg pénz” varázsszavát.

Na, azt kell íziben visszaadni, naná, hogy határidőre!

Ami ugyan lehet, nem is annyi, de mert nekik elérhetetlenül sok, tenyeret birizgáló, hát mondandójukhoz, nyomatéknak éppen elégnek bizonyult! Ez volt a mondandó, Ámen!

001

Aztán a vég, a csattanó nélküli „berekedés” után ez a két derék „mintapéldány” visszaosont a gazdáihoz, a „rejtekadó” palota biztonságába, ahol frisssssiben feldolgozták és digitalizálták remekművüket, aztán  trombitáikon bátran süvöltetni kezdték: MAJOMORSZÁG JOBBAN TELJESÍT!

Még bezsebelhették a simi-simit, a dolgos paskolásokat, meg talán még a dupla adag kockacukrot is! Jöhet a jól megérdemelt hétvége…

Csak a táblát, azt az átkozott tilalomtáblát ne dugták volna olyan mélyre! A feliratot hordozó monumentumot, amire oly tisztán és olvashatóan írták valaha a józan önértékeléssel még bízni tudók: AZ EMBEREK ETETÉSE TILOS!

 

U.i.:

Rémlik, az egyik díszpéldány rendkívül fogékony az irodalom iránt, – csoda, hogy mondandója egy része, mint mindig,  nem wassból volt – és, bár a Weöres- év éppen befejeződött, a kedvéért újfent ideidézzük a költő örökbecsű sorait. Van itt minden, róluk,  majomtéren küzdő majomhősökről, meg a rossznyelveket idéző majomszanatóriumról, – Graz és környékén? -, meg az átmeneti állapot  igazságáról, mely szerint a majmoké a világ!

 

BOLOND, AKI NEM SZÜL! – orvost javasol a fideszes demográfus két szingli pletyka között

Az ember egyszer mindenkinek örömet szerez: azzal, hogy megszületik! Felcseperedik, aztán, mint a virág, a gyümölcs, kivirul, beérik, felnő, végül a dolgok rendje szerint elfárad, megöregszik és…

( De mindaddig, amíg élnek a szülei, – ha még élhetnek! – gyermek maradhat! Ez a hála, az ajándék az élet lehetőségeiért! Ezért a ragaszkodás, szüleink mindenáron való erősítése, életben tartása, a család ölelése, olykor a lehetetlen legyőzése árán is! Hogy még gyermekek maradhassunk… Mert ettől család a család! És nem a statisztikai adatoktól!)

004

Gyermekek.

Magyarország teljes népességének alig 18 százalékát jelentik. Alig több, mint másfél millióan vannak. Ráadásul ez a magyarság reprodukciós képességének csak alig, a fele! Az életben hagyottak…

A fenntarthatóságunk állapota, részben a fennmaradásunk forog kockán a hiányuk okán. Hogy mégis mi vár ránk, arra próbált választ kapni a műsor vezetője egy minap a közszolgálatiban elhangzott beszélgetésben. Dr. Pongrácz Tiborné, a közismert, (és legutóbb éppen Navracsics Tibor által augusztus 20-án elismert) demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgató-helyettese így válaszolt:

Aki nem akar gyereket, az meg is érdemli, hogy pszichológushoz vagy pszichiáterhez menjen!

Aki gyermekként szülei lassú elmúlásával, marasztalásával, a gyermekvállalást lehetetlenné tevő anyagiak hiányának terhével, és a mindennapi megélhetés jelentős problémájával bíbelődik, bizony megrökönyödik e mondat hallatán!  Ismét egy gondolat-sor, amit mintha éppen ellenünk sikerült volna kimondani! Akkor is, ha – tételezzük fel, kegyesen –  a tudós asszony eredendően, talán éppen értünk próbált kiáltani!

1533949_583701135038297_1804660098_n

A neves demográfus szerint félő, hogy előbb-utóbb elfogadott életforma lehet a gyerektelenség, ahogy már Németországban is az. ( Ezt persze úgy állította, mintha igaz volna! ) Ezután Dr. Pongrátz Tiborné felidézett egy 92-es nemzetközi kutatást, – szeretjük a friss adatokat! – ahol a magyarok 92 százaléka azt mondta, hogy jobb annak, akinek van gyereke, míg a németek 92 százaléka éppen azt mondta, hogy annak jobb, aki nem vállal gyereket!

Aztán a konklúzió, a 2013-as adatok felsorolása váratlanul elmaradt így a közismerten többgyermekes műsor-vezetőnő magára hagyta a demográfust, és kecsesen átsétált a stúdió másik részébe egy divattervezőhöz…

Persze, mint mindig, a közszolgálati (sic!) televízió most is ugrott egyet a nyomorultaktól a szinglikhez, a celebekhez, meg a hozzájuk hasonló perverz különlegességekhez… jöhettek a divathírek, a fogyókúra, meg a villavilág… Csak a mondat maradt velünk, meg a hangsúly, az egész napot elrontó álnokság:

Aki nem akar gyereket, az meg is érdemli, hogy pszichológushoz vagy pszichiáterhez menjen!

Mindezek után nem tehettünk mást, és kutatni kezdtük a demográfus korábbi megnyilatkozásait, mert érteni szerettük volna, miért is volt szükség itt és most erre a lehetetlen üzenetre?

2014-ben…

Amikor a nyolcvanadik életévét betölteni igyekvőt hagyja meghalni a magyar egészségügy; amikor fogatlanná válnak fiataljaink, mert a foghúzás egyedül ingyenes; amikor a mai napig gyógyszerrel kezelik és teszik tönkre mindazok életét, akiknek csak nyugalom, és megélhetési biztonság kellene egy boldogabb élethez, a hatalom varázsolni kezd, kiragad egy ostoba mondatot, ezzel hárítva át egyértelmű felelősségét!

Üzenet ez a javából!

De íme néhány korábbi nyilatkozat a demográfustól:

„A jelek szerint a születésszám 2013-ban újra történelmi mélypontra került, jóllehet az utolsó nagy létszámú nemzedék nemsokára kifut a szülőképes korból. Ha nem történik változás, egyre kisebb nemzedékek egyre kevesebb gyermeket fognak vállalni, és 25 éven belül még a legoptimistább előrejelzések alapján is 9 millió alá esik a népességszám.”

„Történelmi mélypontnak számít a 2011-ben regisztrált 88 049 születésszám – legalábbis ez volt a hivatalos statisztika által mért legalacsonyabb érték eddig hazánkban. Némi bizakodásra adott okot, hogy a rákövetkező évben, 2012-ben 90 269 gyermek született. Sajnos a 2013-as év eddigi adatai a 2011-es helyzetet állandósítják, azaz a születések száma ezúttal sem éri el a 90 ezres lélektani határt!Az már most tudható, hogy 2013 január-október között kevesebb baba született, mint tavaly ugyanekkor.”

001 pobgrácztiborné

„Magyarországon érdekes módon a középfokú végzettségű nők, különösen az érettségizettek gyermekvállalási hajlandósága a lehető legalacsonyabb, tehát nem a diplomás nők számának növekedése miatt csökken a születésszám. Ez régóta így van, aminek az okát csak találgatni lehet”

Szeretnénk találgatni?

„A halogatás, a tervezett és a vállalt gyerekek számának különbsége legalább annyira egzisztenciális okokra, mint a megfelelő párkapcsolat hiányára, azaz az elmagányosodásra vezethető vissza. Csökken a házasok száma, és nő az élettársaké, ám összességében kevesebb a párkapcsolat, azaz megnőtt az egyedül vagy tartós párkapcsolat nélkül élők aránya. A folyamat kevesebb gyermek születésével is jár, már csak azért is, mivel a házasságok termékenyebbek az élettársi kapcsolatoknál.

002

Másrészt a magány növekedését jelzik a 2011-es népszámlálás adatai, miszerint tíz év alatt 50 százalékkal nőtt az egyedülálló háztartások száma a 30–59 évesek körében” – fejtegeti a demográfus, hangsúlyozva, hogy az egyedülállók kategóriájába ráadásul nemcsak az egyszemélyes háztartások tartoznak.

„A termékenységi mutatók romlása mögött Magyarországon egyértelműen kimutatható a családi állapot változása. Megfordultak az arányok: ma annyi szülőképes korú nő él házasságon kívül (62 százalék), mint amennyien 1990-ben házasságban éltek.

003

A házasságkötések száma hosszú idő óta csökken, az elmúlt évtizedek mélypontját a 2010. év jelentette, amikor 35 500 házasságkötés történt. Viszont a 2011-es népszámlálás adatai szerint száz 15–49 éves házas nőre 179, míg az élettársi kapcsolatban élőkre csak 120 gyermek jut, a különbség másfélszeres. Egy modellszámítás eredménye szerint, ha a szülőképes korú nők 2001. évi családi állapot szerinti összetétele megmaradt volna, akkor 2011-ben az alacsony születési arányszámok mellett is mintegy egyharmadával több gyermek jött volna világra (117 300 gyermek). Ezzel szemben ma már a párkapcsolatok közel 30 százalékát alkotják a jóval bomlékonyabb élettársi kapcsolatok, és a babák 45 százaléka házasságon kívül születik.”

20130819_Pongratz_TiborneA neves demográfus, Dr.Pongrácz Tiborné, miután átvette kitűntetését Navracsics Tibortól, a második Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi miniszterétől, szóval, mindezek után természetesen gondosan hozzátette, hogy mindezekért a változásokért Bajnai Gordon, meg a Bokros csomag tehető felelőssé! Mi és ki más? Hűség ez a javából, nemdebár… elvhűség! De idézzük őt pontosan:

„Legutoljára 2009 és 2010 között volt egy kiugróan nagy születésszám-csökkenés, amikor 96 ezerről 90 ezerre apadt a születésszám, amiben a Bajnai-csomag is közrejátszhatott, hiszen ekkora mértékű, tartós visszaesést egyik évről a másikra csak a Bokros-csomag bevezetését követően mértek 1996-ban.”

Tetszenek érteni? Orbán jön és szülnek, Bajnai, meg Bokros idején nem szülnek a nők! Vagy, hogy is van ez? Bizony, minden megeshet az Óperencián túl, Demagógiában… Ám a kritikus mondat mégiscsak most, 2014. január 21-én hangzott el!, hogy kvázi most mégsem szülnek a nők!

Nem győzött korrigálni a szerkesztő!

Aki nem akar gyereket, az meg is érdemli, hogy pszichológushoz vagy pszichiáterhez menjen!

Dr.Pongrátz Tiborné egy másik fontos idézetét azért még szívesen megosztom olvasóimmal, mely így szól: „A születésszám földrajzi eloszlása tekintetében megállapítható, hogy Budapest, Dél-Alföld vagy a Dunántúl jelentősen elmarad a fejletlenebb régióktól. A cigány népesség által sűrűbben lakott területeken – így Dél-Baranyá­ban, Borsodban, Szabolcsban, Hevesben, Nógrádban – az átlagosnál magasabb a születésszám, és az elsőgyermekes anyák átlagéletkora is ott a legalacsonyabb.

006

Bár ezeken a vidékeken is csökkent a termékenység, de még mindig nagyon fiatalon, szinte gyerekként szülnek a nők, amiben a megélhetési szempontok is közrejátszanak, és az is igaz, hogy ez a felfogás nemcsak a cigány népességre, hanem a mélyszegénységben élő rétegekre is jellemző.”

Ha velős sommázatként csak azt írnám: ennyi!, nyilván megrökönyödnének, hogy akkor miért volt fontos ez a mostani vezérgondolat, néhány hónappal a választások előtt? Miért rúgtak egy hatalmasat a gyermek és család után hiába sóvárgók szívébe? Azoknak, akik szerintük “nem akarnak” gyermeket…

Aki nem akar gyereket, az meg is érdemli, hogy pszichológushoz vagy pszichiáterhez menjen!

De,aggódhatunk, vajon mi lesz a tudós asszonysággal, meg az apparátussal,  ha e rendkívül árnyalt mondat után cirka egy évre mégis nekilódul az édesanyák szülési kedve?

AKIK NEM ÉRDEMELNEK TÖBB ESÉLYT! – árokparti mocskolódás agyatlanoknak, meg sajna, nekünk!

Van, amit nem lehet elmesélni. Mert bizonyos dolgok magyarázhatatlanok. Kár időt pocsékolni, hogy megpróbáljunk valamit értékként értelmezni, ha egyszer vacak, gagyi, giccs, vagy csak egyszerűen sz@r! Nulla!

És persze olyan is létezhet, hogy valamit nem kell magyarázni! Sőt, tilos! Nem kell és nem szabad! Naná, hogy nem azért, mert annyira tökéletes, hanem mert egész egyszerűen nem kell foglalkozni más tehetségtelenségével, ügyetlenkedéseivel, vagy egyszerűen… székrekedésével. A „képtelenség”, az impotencia ugyanis legalább olyan „privát szféra”, mint a hányás, meg a hasmenés… (Amiről minden csekély képességgel rendelkező világosan tudja, hogy annyira magánügy…) amiről nem szólunk, nem írunk, nem beszélünk, mert szégyen! Rettenetesen nagy gáz! Még akkor is így van ez, ha az a valaki, aki saját és társai tápanyagcseréjét a hatalom okán bármikor csodaként élheti meg!

Akivel előfordult már, hogy órákig rágódott, vajon leírhatja-e amit érez, az megérti, mi a gondom éppen! Szétfeszít a düh, meg leginkább a sajnálat, a mások iránt érzett szánalom. Mert azt gondolom, senki nem érdemli ezt a mostani, eszement “propagandát”, manipulációt! Azt a görcsös, mindenáron való, pökhendi erőfitogtatást, amit mostantól akár naponta többször is beletolhatnak a képünkbe!

Mert mostantól tutira megteszik! Ők, a felkentek, persze!

orbi

A kellemes nyugalom közepébe megérkezett a mumus! Elkezdődött az izgalom, véget ért a békés semmi idilli állapota, amikor nem kellett gondolni a versenyre, sem az esélyekre, mert elég volt néha páváskodni, totyorogni, akár tömegével is! Most akkor hihetetlen gyorsan ki kellett találni valamit, felfedezni a spanyol viaszt, rácsodálkozni valami édeskés semmire! Létrehozni, közzé tenni valamit, ami éppoly harmatgyenge és primitív, mint mindaz, ami eddig sem igazán érdemelt néhány szónál többet! Ez történik most, ne tessék álmodozni!

NEM ÉRDEMELNEK TÖBB ESÉLYT!

Ezt a kissé retardáltra sikeredett mondatocskát nagyon ki kellett gondolni, ahogy anno az „együtt tették tönkre” bénázását, hogy aztán valami állati szellemes, meghökkentő, irritáló képanyaggal kiegészítve, ez a gyötrelem árokba vezényelje az országút vándorait. Hogy az ámulattól egymásba vezessék nyergeseiket a betűket bogarászó sofőrök, a kismamák falnak tolják a gügyörgőkkel teli babakocsikat, hogy a postás eldobja megilletődöttségében a kezében szorongatott kopertákat! Mert erre való a plakát, a gigantposter, az óriásplakát. Ez a dolga! A meghökkentés!

b

Aki még nem látta volna a CÖF legújabb melléktermékét, amit szokás szerint bőséggel támogatott Orbán és Simicska médiabirodalma, sietve írom le, hogy a fenti mondatocska felett, egy amerikai filmekből ismert rendőrségi fényképész helyiségben ácsorog a Mesterházy-Gyurcsány-Bajnai trió, Hagyó Miklós és, ha hinni lehet a mendemondáknak, Viktor bohóc társaságában! Hogy mi szükség van neveik táblácskákon való feltűntetésére, az nem derül ki, ilyen leginkább a Moulin Rouge színpadán szokás. Ott viszont pucér hölgyek cipelgetik némi csípőmozgás kíséretében. Szóval, ennyi az ötlet, a sziporka –  sunyi szellentés, mely leginkább példátlan illatanyagával terhes.

g

Orbán félelme és szokásos kakaskodása, jó szolgáin keresztül így érvényesül, szerintük a mi*  miheztartásunk végett.  (*alattvalók)

A CÖF mégis úgy érezte, hogy ezt a nullát, ezt a nyilvánvaló semmit meg kell magyarázni, ezért a minap sajtótájékoztatón voltak szívesek elájulni alkotásuktól.

A CÖF alapítója, Csizmadia László feltárta a mindenütt látható plakát értelmezését. Eszerint a bohóc egy tanár, „aki mosolyogva üdvözli álruhás társait, akik nap mint nap tőle vesznek leckét”.

„Elmondhatjuk, nagyon jó tanulók. Bohóckodásból már kitűnőre vizsgáztak” – olvasta fel nyilatkozatát Csizmadia.

f

„Ők 2010-ben a választópolgárok által kifüstölt paraziták, élükön a főbohóccal, Gyurcsány Ferenccel. Ők azok, akik megsebezték a polgárok testét, lelkét, romba döntötték egzisztenciájukat, és a csőd szélére sodorták hazugságaikkal hazájukat” – folytatta a CÖF vezetője, szakítva a bohóc metaforájával.

e

„Bohócot csinálnak önmagukból, a politikából, bohóckodnak, nem veszik komolyan az állampolgárokat” – vette át a szót Fricz Tamás, az ellenzékről szólva. A politológus szerint az egyszerű bohócos üzenetüknél sokkal érdekesebb az MSZP simicskás, orbános maffiakormányozós plakátja. „Ez sokkal rejtettebb és sokkal bonyolultabb kérdés, mint a CÖF plakátja.”

a

„Alapozzunk az egyszerű emberek rossz oldalára: irigységre, kicsinyességére, és megnyerjük a választásokat – vallják a szocialisták” – egyértelműsítette gyorsan Fricz, aki szerint ez a gyurcsányi világkép egyenes folytatása, „az emberi jellem nem angyali, hanem ördögi oldalának felhasználása”. Szerinte ez jelent meg a kettős állampolgársággal szembeni állásfoglalásban is 2006-ban.

d

Fricz szerint ha az MSZP valóban demokratikus párt, akkor az ellenkezőjét kéne tennie: erősíteni az emberekben, hogy a politikai munka kiemelkedően fontos és értékes dolog, hogy az ország vezetői megérdemlik a tiszteletet, és azt is megérdemlik, hogy valóban fáradságos munkájuk mellett ne egy lakótelepi panellakásban szorongjanak, hanem kényelmes körülmények között éljenek, arányban felelősségük mértékével és jelentőségével.

c

Fricz szerint a kádári reflexek alapján „az sem kóser” ha egy magyar vállalkozó gazdagszik meg. Sőt: „a kádári mentalitás előbb fogadja el egy multi cég vezetőjének gazdagságát, mint egy magyarét, mert mi magyarok hol vagyunk tőlük.

És ha egy magyar vállalkozó meggazdagszik, például Simicska Lajos, akkor az kizárólag csalás, lopás rablás  és korrupció útján lehetséges, tehát fujj!

– analizálta tovább a kádári kisemberre építő MSZP-kampányt Fritz, aki szerint az MSZP mérhetetlen pofátlansággal jár el, amikor a Fideszt bármiféle kádárizmussal vádolja. „Ez az a múlt, aminek nem szabad visszatérnie”                                              (Köszönet az Indexnek!)

A dolog, a melléktermék, ez a nyomorék gigantposzter csak a kezdet. Nyilván semmi köze a fidesz lavinájához. A CÖF egy sziget, áldások útján gyarapodik, aztán, ha az alkotás mégis megbukik, majd böffen egy nagyot a jó Bayer Zsoca, háta megett a házelnökkel, aki szokás szerint gyalázkodva az ő gennyedző sebeivel, meg köteleivel jár-kel a Magyarország nevű magángazdaságukban.

Ahol miattuk kell megtanulnunk újra: Я люблю!

Mert persze gyarmat sem leszünk már!

Van, amit nem lehet elmesélni. Mert bizonyos dolgok magyarázhatatlanok. Kár időt pocsékolni, hogy megpróbáljunk valamit értékként értelmezni, ha egyszer vacak, gagyi, giccs, vagy csak egyszerűen sz@r! Nulla!

NEM ÉRDEMELNEK TÖBB ESÉLYT!

Ennyit erről!

ISTEN HOZTA, MINISZTERELNÖK ÚR! – amikor nagyon kicsi a nagyterem…

A kisember ünnepeit soha nem érthetik a “nagyok”….  Amikor ő, a földi halandó összeszedi minden bátorságát és elhatározza, hogy odamegy. Elballag, bárhogy fájnak is a lábai, bármilyen kopott is a nagykabátja; elmegy, mert ki tudja, lesz-e mostanában ehhez hasonló „kivételes” alkalom? Nem is tudja…zavartan próbálja előkeresni a leginkább oda illő ruhát, cipőt, a tükröt hosszan bámulva a haját igazgatja; elképzeli, miként fog bátran odaköszönteni…

Valahogy így: ISTEN HOZTA, MINISZTERELNÖK ÚR!

De lehet, hogy elmarad a találkozás? Becsaphatják a kisembert…?

A januári tavasz tán még a napsugarakat is úgy igazítja, hogy a kisember gondjaiból átvállalhasson egy keveset! Nem kell bundás sapka, sem vastag sál, lehet kicsit elfelejteni a fázós napokat, heteket, hogy a tüzelő, amit hozatott, lassan így is elfogy. Megeszi az a torkos kotla!

Se hó, sem fagy nem volt még igazán, de fűteni azért mégis kell! Nem lehet otthon fagyoskodni, öregségre, abban a nyirkos szobában! A másikat, a nagyot, gondosan lezárta, úgy október elején. Így kevesebből megússza ezt a hosszú telet – gondolja – a telet, ami évről-évre egyre hosszabbnak tűnik; hogy az ember magára marad!

Szalvétába hajtogatta a két szelet kenyeret, ami az éthordós ebédből maradt, a mindennapi kenyeret, amit máskor is délutánonként majszol el, uzsonna gyanánt. A nagykabát zsebébe rejtette, valahol, majd csak megeheti

Ahogy múlik az idő, ahogy közeledik, egyre izgatottabb. Nem szabad elkésni! A miniszterelnök úr nyilván pontosan érkezik majd és ő nyilván akkor jut a legjobb helyhez, ha időben odaérkezik.

De ki tudja, hányan lesznek ott? Vajon, lesz-e elég hely?

Az utcán a járókelőket fürkészi. Próbálja kitalálni, kinek, mi dolga, ilyenkor, a délutáni csúcs után, az utcákon. Visszaidézi, milyen is volt, akkor, hazafelé sietni a munkából… Amikor még hétről hétre lehetett gondolni sportra, színházra, mozira, olykor egy-egy családi ünnepre; vagy karácsony, húsvét előtt ajándékok után kutatni az üzletekben!

Amikor nap-nap után igyekezhetett végezni a tanult föladatát, a mesterségét. A munkahelyén szerették, ahogy akkor mondták, jó volt a kollektíva. Lehetett hajtani az elismerésekért, lehetett túlórázni, hogy több jusson a gyerekeknek, lehetett elmesélni a munkatársaknak a boldog otthoni percek titkait…

Ahogy a gondolatai kalandoznak, egyre közelebb ér a „helyszínhez”. Lépteit komótosabbá fegyelmezi, a híres épület bejáratát lesi, vajon itt lehet-e már, vajon, megérkezett-e már a nagy ember. Akit mostanáig csak a televízióban látott, az újságokban vizsgálhatta, őt, az „ország első emberét”.

Megilletődötten lép be a kapun, be az épületbe, ahol már morajlik a tömeg, a rengeteg feszülten várakozó ember, ismeretlenek és ismerősök, szeretettel várakozók, kritikusok, meg jól felismerhető szimpatizánsok egy csoportja. Aztán a lépcső felől egy hang hasít a térbe, úgy tűnik, kisebb a terem, mint gondoltuk, vagy kétszer, háromszor annyian jöttek el, mint bárki is várhatta volna…és elnézést kér a kellemetlenségért!

Lám, így lesz nagyon kicsi a nagyterem…

Aztán nyílik az ajtó, és sokan tapsolni kezdenek, egyre többen és egyre hangosabban éltetik a belépő miniszterelnököt. Megjött hát, mormogja csendben, elmosolyodva az egyszerű ember, aki most látható elégedettséggel maga is tapsolni kezd. Ünnepelni.

És melegség tölti el, a szívét a találkozás öröme járja át. Az elfojtott érzések utáni felszabadultság pillanata ez, az elégtételé, mintha valami neki, a kisembernek is hirtelen jutni kezdene abból a magasságból, amit eddig csak a híradásokból ismerhetett. A “nagyok világából”!

Isten hozta, MINISZTERELNÖK ÚR!

a

b

c

d

( U.i.: Az találkozás természetesen nem Szombathelyen, hanem Debrecenben történt, 2014.jauár 20-án… Szombathelyen az ígéretek ellenére hiába várták a jobban teljesítő rezsicsökkentőt… Nem gondolta komolyan a találkozást…

Oda, Debrecenbe, ugyanazon a napon, abban az órában természetesen megérkezett a miniszterelnök… ahogy ígérte!

Gyurcsány Ferenc nem verte át a híveit!)

FELCSÚTTÓL A MÉSZTELEPIG – Viktor! kevesebb, mint 80 nap, mégis mire lehetne elég?

Felcsút. Község Fejér megyében, a Bicskei járásban. Egy esztendeje még 1841-en lakták… A község nevét korábban talán csak azok ismerték, akik a faluban, vagy környékén születtek, esetleg átutazóban végigbetűzték a falutáblát a „Pesttől Fehérvárig” zötykölődő autóbuszon utazva. ( 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. A „Justice for Hungary”  nevű repülő kényszerleszállásának momentumán túl egészen a közelmúltig alig történt említésre érdemes esemény a környéken… )

Negyven egynéhány éve éppen csak annyi történt, hogy a felcseperedő Orbán Viktor  e község focipályájának gyepén megvilágosodva döbbent rá élete értelmére, mely maga a csoda, a labdarúgás; hogy később, első miniszterelnöksége idején éppen ide, Felcsútra álmodhassa a magyar foci Mekkáját. Akadémiát, Stadiont…

Felcsúton manapság leginkább iparkodni látszanak, nagy a felhajtás, a véghajrá felé hasítanak, alig három hónap maradt – ahogy mondják -, Viktornak el kell készülni a Makovecz Stadionnal! Kevesebb, mint 80 nap…

Felcsút-mésztelep térkép

Felcsúttól alig húsz kilométerre található Tatabánya. Megyei jogú város, Komárom-Esztergom megye és a Tatabányai járás székhelye. 67 406 lakójából „felcsútnyi” ember él Tatabánya –Mésztelep területén, embertelen körülmények között. Az egykori cementgyár munkásainak épített néhai lakótelep, a jelentős kiterjedésű „Virágos Mésztelep” ma az ország egyik legriasztóbb gettója, többségében áram és víz nélkül maradt, jellegzetes hullámpala fedésű házaival, ahol az ablakok, ajtók nélküli lakásokban, garázsokban élik, éhezik és fagyoskodják nyomorúságos létüket az itt lakó, többségében cigány családok.

eeee

Itt – ugye, nem kell magyarázni, miért? – értelmetlen dolog volna a focival, a munkanélküliséggel, az oktatással, egészségüggyel előhozakodni. Húsz éve egy szombathelyi stáb forgatta az utolsó dokumentumfilmet az itt élők iszonyatáról, de azóta a helyzet évszázadnyit romlott! Manapság az a hír járja, hogy a Mésztelep egyirányú utca, ahová mindenki csak saját felelősségére léphet. Sem a korábbi, sem a mostani – természetesen kormánypárti – városvezetés nem tud, de lehet, hogy nem is igazán akar mit kezdeni a gettó problémájával.

Nem változtathatnak az itt élők helyzetén!

De, hol is tartunk?

SONY DSC

SONY DSC

Felcsút lesz Magyarország jelképe. Orbán kedvence…

Így döntött az ország teljhatalmú ura, meg az őt körülrajongó vazallusai. Ami Felcsúton épül, valószínűleg valóban világhírű lehet. Akkor is, ha már a puszta elnevezése is hazugság!

Hiszen a stadiont Makovecz Imre nevét bátran használva építik, eszeveszett tempóban, holott tudjuk, az építész halála után két évvel kezdődő munkák Dobrosi Tamás építész nevéhez köthetőek.

orbiAmikor pedig a „közjónak” épülő monstrum közelébe érünk, az is kiderül, hogy csak a csalafinta névválasztás miatt kell elámulnunk a köz akaratán: itt a Közgép, meg az Mészáros & Mészáros Kft. alkot!

A kivitelezési munkálatokat Simicska Lajos hírhedt nevű vállalkozása és a központi fűtés szerelőből előbb polgármesterré, majd milliárdossá emelt Mészáros Lőrinc cégei végzik. Ők Orbán cimborái!

(archiv kép!)

Aki elhatározásának engedve Felcsútra és a Tatabányai Mésztelepre igyekszik, kell, hogy előre felkészüljön az őt fogadók “szeretetére”. Felcsúton, érkezésünkkor éppen odahaza időzött a legfőbb hatalmasság. Mégsem láthatjuk! A Puskás Akadémia előtt álló koromfekete, páncélozott Transporter, meg az egyenkopasz TEK legényekkel megrakott Audi terepjáró, ami erről tanúskodott. Ahogy előkerült a fényképezőgép, csak az újságírói leleményesség engedte, hogy belépjünk az építkezési területre. Ők nem nagyon akarták!

Mi bejutottunk!

(…)

A Tatabányai Mésztelepen már nem lehettünk ennyire bátrak, ezért csak gépkocsiból fotózhattunk. A hírverés alapján így láttuk jobbnak. Nemhogy kiszállni, lassítani is alig mertünk.

SONY DSC

SONY DSC

Mások helyett féltünk a statáriumtól.

Kerestük az autóval még járható terepet, miközben figyelnünk kellett a lehetséges menekülési útvonal fenntartására.

qqqIde hiába hívnánk taxit, orvosi ügyeletet, nincs már bolt, iskola, nincs körzeti megbízott, de látunk rengeteg céltalanul kószáló felnőttet és gyermeket, kóborló kutyákat, csontsovány macskákat! És persze szemetet, minden maradékát, felismerhetetlenségig rombolt épületcsonkokat, ajtók nélküli udvari vécéket, kidőlt kerítéseket, leomlott kéményeket…

SONY DSC

SONY DSC

Alig volt kihez szólnunk Felcsúton, pár lépésre Orbán Viktor házától. A biztonsági őr mosolyt mímelve méregetett, igazoltatott, majd, mert nem tűntünk túlságosan veszélyesnek, nagylelkűen a stadion határáig engedett. Fotózhattunk! Közben a TEK-esek tekintete vizslatta minden mozdulatunkat. Az őr jóságába még az is belefért, hogy megörökíthessük Orbán Viktor palotáját, a „forgalomtól elzárt” (egyik) házát, a legendás Rákóczi utca béli 106-os „tanyát”, ami a stadion árnyékában szendereg.

„Itt tölti pihenőnapjait a verejtékes munkában megfáradt magyar miniszterelnök.”

Ízlelgetjük a biztonsági őr érezhetően betanult mondatát. Azt a keveset, amivel tolakodásunkat illette… És közben fotóztuk az építkezést:

SONY DSC

SONY DSC

SONY DSC

SONY DSC

SONY DSC

A Mésztelepen nem szólhattunk senkihez. Pontosabban nem szerettünk volna szólni! Van egy megmagyarázhatatlan érzés, amit mindenki a tarkóján érezhet, aki rászánja magát, hogy képeket készítsen a nyomornegyedről. Az ott élők tekintete, a romok mögül elő-előbukkanó szempárok kísérték minden mozdulatunkat, az optika minden villanását. Félelem?…

Mésztelepen senkivel nem találkozhattunk.

Nem mertünk a házak közé hajtani, nem mertünk a mellékutcákba kanyarodni, néhány pillanatra átéltük azt az érzést, amit Szögi Lajos gyermekei érezhettek akkor, ott, az autójuk hátsó ülésén szorongva… bűntelenül!

SONY DSC

SONY DSC

Felcsút, a stadion lesz Magyarország jelképe.

Minden bizonnyal nem a Mésztelep által vár megváltó újraválasztásra Orbán Viktor! Akkor sem, ha volna rá idő… 80, vagy akár több nap!

Orbán Viktor nem szeretne azon a „felcsútnyi” szerencsétlenen segíteni, hírnevéhez nincs szüksége a megnyomorítottak ezreinek, millióinak felemelésére. Az őt megválasztók az ő ünnepére készülhetnek, ott, a Makovecz Stadion impozáns falai között, a kiválasztottak elismerésre és címekre a Puskás Akadémia épületében, végül a csókosok egy  kupica jó, ízes pálinkára a 106-os rezidencián!

Ott, ahol csodálatos dolog készül, a férőhelyek számából ítélve akár fekvőhely is juthat, minden felcsútinak! A stadion mellé pláza, puccos szálloda, tán még idővel reptér is épül, nem lesz szükség, soha már, kényszerleszállásra! Kár, hogy akkor sem lesz mindenki számára érthető, hogy mi, meg  a most látszólag fanyalgók nem a stadion ellen, hanem a Mésztelep mellőzése miatt szóltak, szóltunk, ahol szintén magyar emberek érdemelnének csak egy kicsivel többet!

A jövő, talán ezt is megoldja! Addig is, a Makovecz Stadion elkészül, lehet seregleni, gyönyörködni.

Ez Orbán műve, a Tatabánya- Mésztelep meg a szégyene!

A várható idegenforgalmat mindenesetre garantálja az egyre romló életszínvonal. Mind többen gurulnak a fővárosig, meg vissza az egykori egyes út vonalán, megtakarítva az M1 pályadíját, meg a szégyent, ha nem akaródzik mélyebben nyomni a gázpedált!

Epilógus:

Április 6. Kevesebb, mint 80 nap. Hajrá!*

Napok óta készülődtünk az útra. Bepakoltunk és elutaztunk a fővárosba, hogy megtudjuk tudós emberektől, végre, mit gondolnak a jövőnkről… Útközben egy rövid időre – kíváncsiságból – megálltunk Felcsúton, majd fotóztunk Tatabányán. Aztán, hogy fáradtan és fásultan hazatértünk, bekapcsoltuk a hírládát, és láthattuk, olvashattuk a fenti mondatot. Meg a végén a nyomatékot, a hajrát, pusztán, a miheztartás végett.

Április 6. Kevesebb, mint 80 nap. Hajrá!

Szombat estére Magyarország és sajnos mi is megtudhattuk, mennyi még, ami hátravan…

*O.V. facebook bejegyzése…

BALTÁS TRAFIKRABLÓ – Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!?

Nagyot léptünk előre! Az egykor zöldellő parkjairól híres Nyugat Királynője, a távoli múlt Savariája új hősökkel, új arculatra lelt. Ma már nem lehet kétséges, hogy hasítunk a világhír felé! Hol a placcon sorakozó reanimációs babáit élesztgető polgármester alkot, hol meg a csíkot orrszívózó jobbkeze vonaglik a kitüntető félhomályban; hol a bármit avatni kész főfőhonvéd, hol meg egyenesen az ő stadion és atomerőmű építő istene szédíti híveit az évtizedeken át bambult városban. Ők a példaképek!

Aztán, végre, a dömping részeként, lám, megérkeztek a vagányok, az éppen csak felsejlett, lakóparkjával tucatnyi helyi család életét egykor megkeserítő vévéLaci után itt az új népi hős, a mi betyárunk, a csajának imponálni akaró hódító, a baltás trafikrabló!

a

( Pelikán szavaival élve: Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk! )

Nem tudom, lehetséges-e még a fejlődésnek ezen s fokán a továbbiakról írni, hogy ki és mi jöhet még, de ahol most tartunk, már az is szép teljesítmény! Mondhatni eredmény! Ha nem tűnne plágiumnak, rögtön óriásplakátra írhatnánk: Szombathely jobban teljesít!

Sz.Zsolt balladája lantosért kiált. A snájdig legényke gondolt egy nagyot, úgy cirka hajnali háromkor drót szamarára pattant, hóna alá kapta mindennapi használatban megrepedt baltáját, s eltekert egy talpig fóliázott nemzeti dohánybolt elé. Ott a rárót kikötötte, aztán lágyan kaparászni kezdett a mutyibazár kapuján, hogy engednék be őt, mint a farkast a kismalac! Hej, lett ott nagy félelem, meg a felkészítéseknek hála, ijedés mentes pénzátadás, íziben. A baltás vagány a nagy sikerre való tekintettel némileg összerezzent, így a nagyobb címletek érkezését már meg sem várva kereket oldott. Pénzecskéjével mátkájához sietett, vonatra szálltak, s meg sem álltak az első budapesti New Yorkerig, ahol féktelen pénzszórásba kezdvén gatyát meg felsőt, később adidasmackót, meg snájdig sportcipőket költekeztek. Dolguk végeztével hunytak egy jót egy átlagos pesti szállodában, aztán hazatértek. Harmadnapon aztán elcsípték a pandúrok szegény Zsocát, aki elébb értetlenkedett kicsit, de mert a zsernyák igen csak nyomta a hátulját, mindent nagyon bevallott. Itt a vége, fuss el véle! A tanulságos mesék valahogy mindig így végződnek, meg persze a végén még ott az áfium: aki nem hiszi, járjon utána!

b

Lehet, hogy Sz.Zsolt nem értesült arról, hogy Magyarország jobban teljesít? Nem szólt neki senki, hogy folyamatosan csökken a munkanélküliség? Egyáltalán, Sz.Zsolt hallott a rezsicsökkentésről? Vajon a napokban induló, Szombathelyen is komoly tömegeket megmozgatni kész Magyar Csapat híréről hallott? Tudta ez a szerencsétlen gengszter, hogy Orbán Viktor Szombathelyre látogat? Mert…Hát mi ez, ha nem maga a csoda?

Hogy lehetett olyan balga, hogy a mátkája elbűvölése céljából baltát ragadott? Vagy lehet, hogy éppen értesült vezérünk nagy barátjáról Ramil Safarovról, őt kívánta leutánozni, aki úszva a kegyelem gyönyörűségében, kiváló magyar szerzők műveit fordítja azeri nyelvre? Aligha! Sz.Zsolt valószínűleg egy sokadik szerencsétlen, aki felkészült valami rendkívülire, mely így mintegy három percre elkábított néhány hozzá hasonlatos bitangot. Jött és már megy is a hírnév, lehet róla beszélni, csócsálni a bűnjellé silányult szuvenírt; s a mátka, aki kapott is ajándékot, meg nem is, követheti szívszerelmét a rácsos ablakok mögé.

De vajon lehetünk-e olyan könnyelműek, hogy századszor és ezredszer felmutatjuk, megnevezzük a „hibást”, a baklövés okozóját, de semmit nem teszünk a valódi felelősök felkutatásáért? Egy országban és egy városban, ahol egy éppen csak felnőtt korba lépett ember fejében összeállhatott a kép a baltáról, meg a nemzeti dohányboltról, meg a módról, amint a bevétel az övé lehet – nos, ott nagy a baj! Sokkal nagyobb, mint amit a bűnüldöző szervek felgöngyölíthettek! Mert a lejtő, a végtelen út Sz.Zsoltéknak még csak most kezdődik! Odabent!

Mi lesz belőle, meg a cinkosából egy évtized múlva?

Elfogadhatjuk-e, hogy bennünket körülvevő való világban kétszáz ezer forint látszólagos birtoklása két emberi roncsot, két börtönbüntetésre váró bűnözőt és egy másik szerencsétlent, egy valódi áldozatot terem, aki még hosszú hónapok múlva is félelemmel gondol majd arra a hajnalra?

Mert bár a baltás trafikrabló és szíve választottja – úgy mondják… – nem éhezett és nem nélkülözött, mégis elfogadhatónak érezte, hogy így szerezzen pénzt, minden bizonnyal történhetett volna másképp is ez a lehetetlen ballada! Nekik és annak a szintén minden bizonnyal nem éhező és nem nélkülöző fiatal nőnek, aki hajnali háromkor kénytelen dolgozni egy eszement előírások szerint kiagyalt, lefóliázott, bűnre csábító, ócska trafikban!

Egy jobban teljesítő országban, ahol egyedül a megszerezhető és már megszerzett mérhetetlen vagyonok körül zajlik nyolcmillió nyomorult ember élete! Ahol a baltás trafikrabló zsákmányáért több millióan dolgoznak több mint három hónapon át, de ahol ezért a pénzért nem kapható több, mint három pár cipő, egy gatya, egy felső, egy melegítő, meg némi bizsu!

c

Amit Sz.Zsolt tett, arra nincs mentség!

Amit a mátkája tudott, de elhallgatott és elfogadott, arra sincs!

De ebből a pokolból nem fogunk megmenekülni, amíg ostoba büntetések felemlegetésétől várunk feloldozást a frissen meszelt, középkort visszacsempésző templomaink tövében! Nem lehet addig rend, míg az iskolákban erkölcsről papolnak, de elfogyhat és hónapok óta nincs kréta, amíg a drágán gyógyítható betegeket orvosaik csak halálra ítélhetik, míg szenzációvá válhat egy kölyökképű rabló ostoba mohósága Szombathelyen, Magyarországon.

Mert úgy tűnik, ha nem változtatunk, az éhségen és nélkülözésen túl lehet még mélység!

d

Meg tavasz, amikor ennek véget vetünk!