SÁNDOR ? JÓZSEF ? BENEDEK ? – népi kalendáriom, rezsicsökkentő változat

Ugyan, mi keresni valótok e tájon, Sándor, József, meg Benedek? Népi regulák, megfigyelések? Mi a szösz! El veletek! Lássátok be végre, itt akkor van szél, vihar, meg förgeteg, ha a NER úgy intézi! Holmi kormányváltók, meg egyéb silány szervezetek esőben, hóban, zivatarban tökörészhetnek, de a NER, a méltóságoséknak simán elintézi a jó időt!

tavasz

Ragyogó napsütés, lágy ringatózó fuvallatok alaptörvényileg tutira csak nekik járnak, őket éltetik! Így lesz békességet adó langymeleg 29-én is, naná, amikor majd a moszkvai nagy cirkuszt éltetők békamenetelnek, s így lesz hurrikán, meg cunami másnap, március harmincadikán, hogy a tönkretevők triásza hívja prérire az övéit! A kormányváltók hívei jobb, ha gumicsizmát, meg viharkabátot visznek magukkal, a zuhé programozva vagyon!

vers_harom-vandor_pre_image_6373

Pár száz éve, amikor itt még szimpla istenverte s áldotta időket éltünk, e napokról mást gondolhattak az alkalmazkodni tudó s nem restellő népek. Lámsza! Kalendáriom a boldog békeidőkből:

Március 18. Sándor napja

mn_1300438327tavaszAz első meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”

(Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát – fűzik hozzá a Muravidéken.)

Március 19. József napja

제비-29732A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás – és természetjóslás, sőt a haláljóslás is.

Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: “Fecskét látok, szeplőt hányok!”

Március 21. Benedek napja

741px-Ciconia_ciconia_juv_smallA bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

A tavasz első hivatalos napja. Ünnepén a Nap erőre kap, diadalútját kezdi el. A tavaszi napéjegyenlőség ideje ez, amikor is egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák.

A földek méhében születésre feszül már minden csíramagzat, s a rügyek is pattanni készülődnek; de még várniuk kell, amíg a Nap égi társa a Hold megtelik, erőre kap a fönti bába is, aki világra segíti a Naptól fogant életet.

Majd húsvét hajnalon, amikor halottaiból támad föl az Úr, legyőzve a pusztulást, szinte varázsütésre megújul a határ, a kert, az erdő; zöld-arany színe ragyog föl a mindeneknek, s vele ragyog a rítusát, dolgát tevő ember lelke is.”

…………………………………………………….

Úgy 1998-at írhattunk. Szombathely Fő terén, még a régin, egy fázós nagy-gyűlésre érkezett a fiatal demokraták elnöke. A nap sütött – csak úgy, a nép ünnepelt és gajdolta egyre a viktor-viktort, a szokásos folklórműsor tartott vagy két órán át, sírt a hegedű, szólt a nyenyere, a lyányok fején billegett a butykos, aztán végre, valahára feltogyogott a pulpitusra a kis ő, és mesélt, anekdotázott, dakotált az ő édesded erőlködő szopránján, amit, direkt ilyen alkalmakra tartogat!

Felidézte a tradíciókat, mondta a nép bölcseleteit a hármasságokról, mint Sándor, József, Benedek… magyarázta a magyarság kötődéseit jobbra-balra, cifrázta mindenféle nyugati politikusok aranyköpéseivel, idézeteivel, alátámasztva hamuban sült ígéreteit.

Akkoriban így járta, s így volt ez egészen 2006. október 6-ig, amikor a Kossuth téri összejövés népieskedése után kifogyott a dáridó program, s jött a nagyon morci megmondorbán, meg az ő agyonkonstruált diadalmenete, mely -naná!hogy- a fülkeforradalomban teljesedett ki. Megjelentek a divatos unalomblokkok, megjöttek a derék győzedelmi-röttyök, a „kiszidtaazanyámat” orbáni lendületével.

Ez van most is. Még éppen…  A jobban teljesítés, meg a rezsicsökkentés. A múzeumkertben, meg az otthonainkban is… Meg persze a tavaszvárás Sándor, József, Benedeke helyett az össznépi félelem, a hallgatás, a bezárkózás! Megtette hatását a Dicsőséges Gyűlöletkeltés „azon hármakkal” szemben. Elbizonytalanítás, tehetetlenség és tanácstalanság érzéseivel… ez jutott!

Rettegés a hatalomtól, munka és jövedelem elvesztésétől, a retorzióktól. Mindentől, amit a régiek annyira gyűlöltek a kommunista időkben, a vezetőikben.

Sándor, József, Benedek ünnepén, a tavasz kapujában eszembe jutott az 1998-as esemény fő gondolata, amit akkoriban följegyeztem. Gondoltam, nem árt megőrizni! Akkor még nem is sejtettük, mivé lesz a kis ő, ha egyszer beleöregszik az örökös legyőzésbe!? Nos, nem nehéz kitalálni!

Neki sikerült éppen azzá lenni, amiről akkora utálattal tudott kommunistázni…

Íme az orbáni adoma, a pontosság kedvéért:

orban-pofat-vag-qpr

„Három dolog az emberrel soha nem fordulhat elő egyszerre. Valaki nem lehet ugyanis egyszerre becsületes, okos és kommunista. Aki okos és kommunista, az ugye, nem lehet becsületes, (mert lopni, szerezni – sajátos életmód). Aki annak ellenére, hogy kommunista, nem lehet okos, (mert ahogy ők mondják, nincs meg a magához való esze), így becsületes. De aki becsületes és még okos is, az bizonyosan nem lehet kommunista…”