AZ EMBER, AKI KÖNNYÍTETT MAGÁN – Ki szeretne még Gaál Róbert lenni?

„Szép dolog az elmúlás. Az a szép benne, hogy egyszer elmúlik!”
ef Zámbó István

Olvasták már a független megyei sajtóorgánum cikkét a lemondás hátteréről? Azt írta a Vas Népe: „Váratlanul mondott le dr. Gaál Róbert, Szombathely Város jegyzője, azonban a hozzánk eljutott információk szerint már a választások előtt fontolgatta, hogy távozik.”

Próbálják csak meg!
Nem nehéz! Rajta!
Csacsi dolog azt hinni, hogy ez valami képtelenség, hiszen dr. Gaál váratlansága éppen a fontolgatások miatt lett annyira klassz! Hihetetlenül is az!

Gondolják végig és csináljuk együtt utána!

z

Fontolgassák, hogy felmondanak a munkahelyünkön, mert következik valami, ami megváltoztathatja a céget. Lehet új vezető, új program, reális az esélye annak, hogy olyanok kezébe kerül az irányítás, akik lapátra tesznek! Büdössé válik az addigi fincsi helyecske, ami csupa kellem és kecs volt, a zakó, ami amúgy annyira lötyögött, másnak kell majd; s a bukás az azért mégsem kellemes!

…jobb, ha az ember emelt fővel távozik! Nemdebár?

Dr. Gaál várt, taktikázott, és bár fontolgatta, mégis lemondott – a nagy megpattanásról persze, hiszen – bár nem kevés blikkfanggal, – de azok nyomhatják tovább a gombokat, akik anno a „kebelükre ölelték” az alapvetően „zöldfülű” pajtit, s jegyzői címmel tették félistenné.

Dr. Gaál tehát maradt. Megérdemelte! Ugyebár?

Dr. Gaál okosan tudott ülni, nézni a nagy makogó fenség közvetlen közelében, tudta, hogy kell bólintani, amikor az megkérdezte, jogszerű-e, amit éppen tenni készül, s ha a nagy és rettenetes tollkapcsolgatások közben el-elrévedt, hibázni képtelen volt!

uton

Pártunk és kormányunk megyei orgánumának Moncsicsije nem véletlenül írta így, ilyen ösztönös keszekuszasággal, (hiszen magyar!) hogy: „Váratlanul mondott le dr. Gaál Róbert, Szombathely Város jegyzője, azonban a hozzánk eljutott információk szerint már a választások előtt fontolgatta, hogy távozik.” A derék bérfirkász szerette volna feltárni, hogy ezidőtájt a városházán bizony akadhatnak a külső szemlélőnek érthetetlen dolgok, de ez nem tartozik azokra, akik amúgy is csak bámészkodhatnak!

Ő csak tudja, de nem írhatja meg, hogy akadnak még bizonyos dolgok, amik történtek és történni fognak… de ugye, azok belső dolgok! Olyanok, mint bizonyos adatok lehívása innen-onnan!

A szarkeverés meg mégis csak egy durva kifejezés, ami meg sem környékezheti a Tenkitenki szivárványszín lelke köré tekert tisztelt grémiumot!

A jó erkölcsök, meg a böcsület a nagyságos asszony, meg a főméltóságú úr által felülvigyázott áer nem igen sérülhet, s ha valaki egyszer feleslegessé válik, illik az elhullását elegánsan elővezetni. Éppen erre készülődtek, amikor a gaz szocik beletoppantottak a musical-be a hétfői parádéjukkal. Nem volt más hátra, Dr. Gaálnak menni kellett – önként és dalolva!

ROBI-GO!

RGO

Robi dobbantott tehát, gyaníthatóan valaki/k helyett, de legalább egyvalaki elillanását, íme tudomásul vehetjük! Mert oltári nagy volt a hétfői nyomás…Ismerjük jól, a katolikus liturgia része!, a mondat, mely fontolgatja már a következő távozót, valahogy így:

“Most pedig imádkozzunk, az itt jelenlévők közül az elsőként távozó lelki üdvéért”

Ki szeretne még / akar Gaál Róbert lenni? Ők már tudják!