ELENGEDÉS VAGY ELTAKARÍTÁS? – A fortélyosoknak ismét gyengélkedni tetszik

Bizonyára önök is ismerik az öreg lakótelepi tanító történetét… Vagy öt évtizeddel ezelőtt játszódik. Egy kisiskolás fiúról szól. A „módos, értelmiségi szülők gyermekének” meséje, aki a közértből elcsen egy tábla tejcsokoládét. Aki a szüleivel megvetethette volna, mégis a kabátjába rejteti a holmit. Lop. A boltosok elkapják, a raktárba viszik, „vallatják”, elmeséltetik vele a történetet. A fiú elmondja, már máskor is lovasított… A történet szerint talán jegyzőkönyvet is írtak, s, hogy kifaggatták, megtudták kik a szülei… Hamarosan útjára engedték. Azután hetek múltak el… De senki nem értesített senkit. Sem az apát, sem az anyát, sem az iskolát. Szinte semmi nem történt. Talán csak, hogy a fiú soha többé nem akart abba a boltba menni. Hiába küldték.

Az elmúlt esztendő őszén 25.744 ember döntött.
Csak ennyien tartották fontosnak, hogy beleszóljanak saját sorsuk alakulásába.

Eredmény született.
Lehangoló.
Alig győzelem egy épphogy vesztessel szemben.

Azóta tart a képtelen vesszőfutás. Felelősségnek, böcsületnek, keresztényi magatartásnak csúfolt vergődés, mely hetente vajúdja, termi torzszülöttjeit. Alkuval, fortéllyal kieszelt és felépített csakazértis hatalom, mely nem törődik „azok” döntésével, akaratával. Azokkal, a másokkal, akik már az első botlásnál megálljt parancsoltak volna. Akik számszakilag kevesebben lettek.

Elkergették volna a „vétkezőket”, mielőtt további kísértésekbe viszik a cinkosokat, csak a játékszabályokat vélték fontosnak betartani. És alább maradtak az egyenlőbbeknél.

Most éppen áll a bál.
Szezon van, úgy tűnik!
Kiderült, hogy az általuk élhetetlenné döngölt település mára egyetlen attrakciójának kikiáltott hacacáré, meg a vezetője szimpla világhíre által dübörgő zenekar deficitje jóval magasabb az „elképzelhetőnél”.

A bűnbak felkutatása és felmutatása nem tart sokáig. Szabadságolják, így eltakarítják hát az „alkotót” és pénztárnokát, majd hírül adják, hogy „elengedik a mester kezét”. Az őszi vesztesek elé vetnék a prédát, hogy míg azok tépik, marcangolják, a maguk irháját mentők új istent favorizálhassanak. Hogy bár égbekiáltó a bűnük, senki ne kutakodhasson. Mert a show-nak tovább kell menni. Így döntöttek a fortélyosok. Akiknek csak a félelem adhat erőt. A mások tőlük való félelme. Most az egyszer lehet, hogy tévednek…

Tessék mondani, tényleg nincs ott, a hatalmasságoknál egy méretes tükör? Amiben a gazember gazembernek, a tehetetlen pedig szimplán tehetetlennek látszik?