SZOMBATI TRÉFA? – a traffipaxnak látszó olajoskanna, meg az elmaradt humorérzék

Képzeljék el, amint egy középkorú férfi, – nevezzük családapának – a szabadnapján is munkából kénytelen hazafelé utazni, a szombat miatt kivételesen nem autóbusszal, hanem öreg, mondhatni értéktelen verdájával, mivel e napon nincs járat…

Ő amúgy évek óta töpreng, vajon megengedheti-e magának, hogy fenntartsa az autóját, fizesse a műszaki vizsgát, kötelezőt, meg a súlyadót, meg persze az újra csak dráguló üzemanyagot. A kocsi pedig olykor elromlik, olajcserét kíván, a nagy visszafelé haladás korában újra akadnak pár millióan, akik morfondírozni kénytelenek – mit vállalhatnak fel?

És akkor az út szélén felsejlik a mérő műszer sziluettje!

Hónapok óta beszédtéma az új csoda-traffipaxok megjelenése.
A készülékeket azért szerzi be a rendőrség, – mondják – hogy ezzel kiszűrhesse a szabálytalankodókat. Jól lefülelik majd a gyorshajtókat, a lejárt műszakival, biztosítás nélkül autózókat, az öv nélkül, telefonálgatva közlekedőket – már, ha ugyan hinni lehet az indoklásoknak.

Csak a kisemberek, a hősünkhöz hasonló középkorú családapák vélhetik úgy, hogy mostantól még kevésbé élvezetes dolog a vezetés: tátongó gödrök, úthibák, veszedelmes padkák kerülgetése közben, szinte pillanatonként végzik már-már unalmasnak tűnő után-ellenőrzésüket: vajon, égnek-e a lámpák, nem lépték-e túl a megengedett sebességet, használták-e az irányjelzőt stb.stb.stb.

A hazánkban élő középkorú férfiak, a családapák közül sokan nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy címükre boríték érkezzen, benne csekkel, minimum harminc ezer forintos bírsággal. Mert manapság minden fillérnek helye van az amúgy totálisan értéktelen jövedelemből. Nincs spórolt tartalék, nincs kihez szaladni némi kölcsönért, így a büntetések valódi súlya ténylegesen elrettenti a közlekedők egy részét. Érdekes, de úgy tűnik, csak azokat, akik eddig is követni próbálták az előírásokat, törvényeket.

A notórius száguldozók változatlanul „alacsonyan szállnak”, a telefonos kisasszonyok sem használnak előírt kihangosítót, s úgy tűnik, a biztonsági övre sincs mindenkinek szüksége. Akadnak egyenlőbbek… Ráadásul a kellemesre sötétített „menő” kocsikban öv nélkül telefonálgatók alig-alig látszanak. Akkor meg mit ér a törvény? Mire való az “elrettentés taktikája”?

Igen, a rendőrség szerint a huszonnégy órás akciók elérik a céljukat!
Tényleg…
Már nem jó „kocsikázni”, nincs valódi öröm abban, ha az ember egy kis kikapcsolódás reményében „furikázni” szeretne. Lassan utolérhetjük azokat az időket, amelyről még a múlt század közepén forgatták a „Kár a benzinért” című magyar filmet.

Mindazok, akiknek az autó maga a „szükséges rossz”, a szabadnaponként kényszerből használatos munkaeszköz, végképp nem gondolkoznak máson, mint lehetne ettől a kevés könnyebbségtől is megszabadulni! Aki erre azt feleli, hogy ez a fejlődés velejárója, azzal sajnos komoly mentális gondok lehetnek. A közelmúlt demagógiái a „nagy és stabil jólét”, meg a „jobban teljesít” itt ütnek vissza a leginkább. Mert akadnak, akik szombaton is dolgozni kényszerülnek, s öreg autóikban ülve igenis félni méltóztatnak, nehogy „rajtakapják” őket bizonyos szabálytalanságok miatt, itt, ahol minden elromlott.

Aki pedig az ilyen középkorú férfiak, családapák sorsán élcelődik, nem érdemelne mást, csak megvetést!

Szombat délután a Szombathely és Ják közötti erdei szakaszon haladt öreg kocsijával a már említett középkorú férfi, amikor feltűnt előtte az erdei útra parkolt jármű, és a láthatósági mellényt viselő személy, aki a távolból úgy tűnt, egy három lábon álló sebességmérő eszköz mögött figyelve teszi a dolgát.

A munkából fáradtan is mindenre koncentráló sofőr, aki amúgy addig is mindössze nyolcvan kilométer/órás sebességgel vezette gépjárművét, intenzív fékezéssel lassított ötvenre, még egyszer végigmatatott a biztonsági övén, a fényszórók kapcsolóján, aztán megnyugodva konstatálta, hogy nem érheti baj, minden az előírások szerint működik…

Lassan az út szélén álló objektumhoz ért, s akkor döbbent rá, hogy a messziről rendőrségi járműnek, és előtte álló rendőrnek látszó vízió valójában néhány unatkozó egyén „tréfája”, kissé megcsúszva, elseje helyett tizennyolcadikán! A kombi Opel Vectra felnyitott raktere mellett álldogáló, cigarettázgató három siheder és barátnőjük szinte fetrengtek a „röhögéstől”, amint a sokadik autós döbbent rá szégyenkezve, hogy bizony kegyetlenül átverték.

aaa

bbb
(…egy másik autós felvételei a helyszínről…)

A Traffipax egy faágakra szerelt olajoskanna a láthatósági mellényt viselő ifjú által hol az út szélére, hol kicsit beljebb került, persze csak az élvezhetőbb „buli” kedvéért. A sofőrök persze fékeztek, lassítottak, még akadt olyan is, aki – állítólag ez is szabálytalan! – fénykürtöt használva jelezte a szemből érkezőknek a sebességet mérők jelenlétét.

Ennyi a történet. A munkából hazafelé igyekvő szerencsétlen, meg az unatkozó tréfacsinálók esete, szombat délután, amikor a valódi rendőrök többsége a Haladás-Fradi rangadó okán végezte a munkáját a megyeszékhelyen. Nem kellett tartani a megjelenésüktől, – hogy, hogy nem, ebben is biztosak lehettek… – nem kellett aggódni, hogy az egyébként szerintük „oltári tréfa” akár rosszul is elsülhet, veszélyeztetve a közlekedés előírt rendjét.

A középkorú férfi, (egy a sok közül ott és akkor) a családapa, piros kocsijával lelassított, megállt, aztán, miután rádöbbent, milyen galád módon űztek gúnyt a tisztességéből, továbbhajtott. Ez volt, ez van most. Kész átverés?
Aki a szabályok szerint próbál élni, azt kigúnyolhatják? Mert a vicces ifjak szerint, ha nem örvendezik velük, nyilván, nincs humorérzéke…

De vajon valóban jó poén a rendőrség mérési, parkolási módszereit másolva, a rendőrség által használt „láthatósági”ruházatot utánozva három méretes faágra szerkeszteni egy olajos kannát, s úgy tenni, mintha a hatóság emberei próbálnának a törvénynek érvényt szerezni?

S, ha mindez nem meríti ki a szabályok megsértését, vajon milyen morális ítélet várható a szombaton is dolgozni kényszerülő kisember nyomorán gúnyolódó, ruházatuk, autójuk szerint láthatóan rendezett körülmények között élő, bőszen cigarettázgató suhancok és kisasszonyuk felett? Vagy a mi társadalmunk már erre sem képes?

6 thoughts on “SZOMBATI TRÉFA? – a traffipaxnak látszó olajoskanna, meg az elmaradt humorérzék”

  1. Nagyon bízom abban, hogy a rendőrség eljárást indít ezzel az idióta “tréfával” kapcsolatosan.

  2. Az ilyen “tréfacsináló” idiótákat jól fenéken kellene billenteni !

  3. Az ilyen “tréfacsinálókat” jól fenéken kellene billenteni !

  4. Arra ugye senki nem gondolt hogy kifogyott a benzinük….utána ott töltötték bele. A haverjuk elé rakták ki az útra..végignéztem de a sok okos
    .. Meg ne haragudj ne okozzon már ekkora fájdalmat a vezetés. Akkor ülj biciklire.

    1. Ennél jobb magyarázatot is kitalálhattál volna…Gyerekeszeddel is rájöhettél volna,hogy nem a “fájdalmas vezetésről” volt szó a cikkben,hanem a felnőttek egyéb problémáiról,akiknek az ilyen “fejlett humorérzék” csak púp a hátukon.Jobb lenne ha megválogatnád a barátaidat,mert előbb-utóbb ha belefutnátok a poénotokkal egy “svéd” csoportba,nem fogjátok megúszni sírás nélkül!

  5. Na ez is egy tipikus pelda .Ne , még csak véletlenül se mosolyogjunk röhögjünk egy jót mert még jól is érezzük magunkat.Azonnal feljelenteni öket megbüntetni.Ez a magyar virtus.Idioták.Nálunk ezen egy jót nevetünk és megyünk tovább.Persze a magyar a szegény magyar . Csak dolgozni jár hétvégén és verik a hátát , pisztolyt szegeznek a fejehez hogy hétvégén befordulva depresszósan haragszom a világra mentalitással a Tescoban költse el nehéz verejtékes melóval megszerzett fillérjeit.Ne hogy már közben egy jót mosolyogjon , mert azt nem lehet . Úr isten mi lenne másképpen gondolkodni.Beleőrülnétek.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.