ÜDVÖZLET 1922-BŐL – zéró engedelmesség, trendi bugyutaság

Napra pontosan kilencvenhárom évvel ezelőtt, 1922.október 12-én különös eseményről emlékezett meg az akkori Nyugat.hu! Mint rendesen, a bal felső sarokba került a figyelemfelkeltő cím, plusz egy fotó, mely a legátlagosabb pozitúrában ábrázolt egy párost, amint szekerükkel a poros úton nekiveselkednek a „boldogító igen kimondása utáni életüknek.

005

A kép alatt néhány mondat, a „házassági eskü” szövege tündökölt. Valahogy így:

„Én, … esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök Isten, hogy …t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt (megyek hozzá), Isten törvénye szerint feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője (segítőtársa) leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen.”

A bejegyzés egy bizonyos sztornírozott mondatról örvendezett. Pontosabban annak végre-valahára való eltűnéséről… Merthogy attól a naptól megváltozott minden – már ami a szövegeket illeti! Ezt írták… A leányok, asszonyok, nők, dámák, cselédek és egyéb nőneműek függetlenné válásának fontos dátuma volt ez. Mert addig, egy jóravaló menyasszony nemcsak, hogy megfogadta, de eltökélten sportot is űzött ama impresszióból, hogy kegyes ura iránt engedelmes legyen. Hol voltak még a szüfrazsettek, ugyan, hol a nőmozgalmak, melyek az egyenjogúság reményével etették a némberek tömegeit! A fátyla mögött könnyet ejtő ara mondta, ismételte az esketés szövegét, – hogy egy életen át vezekelhessen utána – aztán, mert értelmét veszítette, 1922-ben száműzték az alábbi mondatot:

„A feleség mindenben engedelmeskedik férjének.”

A törlés hírére reklámok jelentek meg, üzenetek, melyek az engedelmesség helyébe lépő bugyutaságok eljövetelét jósolták. Lám, már csak 93 esztendő kellett ahhoz, hogy az „új engedelmesség útvesztői” közt bolyongó lelkek legújabb kori felszabadításáról beszéljünk. Mert van miről dumcsizni! Ahogy ma menő kérdezni: Vágod?

001

Az Egyesült Államok északkeleti részén lévő Harrisburg Természettudományos és Műszaki Egyetem 93 évvel a szorító érzések elmúltával új programot indított. A kurzus címe: internet-elvonó. Hasonlatosan az alkohol és nikotin elvonó-kúrákhoz, meg a méregdrága fogyózó tréningekhez, az egyhetes méregtelenítő kúra segít megszabadulni az internet-engedelmesség buta érzésétől. Kilencvenhárom évvel ezelőtt ez valódi boldogság volt, ma szimpla boldogtalanság, kín, melyet csak pótcselekvések beiktatása után vállalhatunk. Elvonókúra egy szerencsétlen függőségtől… Ha ugyan hinni lehet a szakiknak, ott Amerikában!

Az egyhetes internet-elvonó lényege, hogy a kurzus épületében lévő tabletekről, számítógépekről sem a diákok, de még a tanárok sem férhetnek hozzá a különböző közösségi oldalakhoz. Az intézmény hírhedt igazgatójának elmondása szerint a szeptemberben megkezdődött kísérlet nem büntetés a majd ezer tanuló számára, csupán az a célja, hogy felhívja a diákok figyelmét az internet mindent behálózó és a mindennapokba beférkőző természetére. Az engedelmesség kárára!

„A bojkott ötlete egy a közelmúltban közétett jelentés kapcsán látott napvilágot, amely szerint az amerikai internet-felhasználók ma már sokkal több időt töltenek a Facebookon, mint a Google-on való keresgéléssel. “Összességében véve, a tanulók támogatják a kezdeményezést és nem háborodtak fel a dolgon” – reagált az igazgató azokra a vádakra, amelyek szerint az iskola “szörnyű dologra kényszeríti a diákokat és megsérti az emberi jogokat”.

003

A Facebook-zár ideje alatt, ha valaki megpróbál az iskolai hálózatról belépni a MySpace, vagy Twitter oldalára, akkor egy üzenetet kap, amely szerint az oldal nem elérhető. Az üzenetküldés és az interneten való szörfölés továbbra is lehetséges, ám az azonnali üzenetváltást mellőzniük kell a diákoknak. “Szinte kényszert éreztem, hogy ránézzek a Facebookomra és a Twitteremre, de most ez nem így van” – számolt be élményeiről egy vásott diák, aki szerint a bojkott végre lehetővé teszi számára, hogy az órai feladatra koncentráljon, és ne az okostelefonját babrálja az előadások alatt.”
Itt tartunk most, a huszonegyedik században, napra pontosan kilencvenhárom évvel azután, hogy a nők megszabadultak az engedelmesség kötelmeitől. Akkor, 1922-ben a büszkeségtől, s nem a szilikontól dagadtak a női keblek, s nem az volt a követendő, aki önként, s dalolva hajtja a fejét az igába! Sőt!

002

Ma, úgyszólván csecsemőkortól működik a bugyutasághoz való elköteleződés – mondván: aki nincs fent, nem is él, nem is létezik. Hmmm! Vajon, miért gondoljuk, hogy ami történt nem visszafejlődés? A Homo Sapiens Facebookusz típus vergődik még egy darabig, mire eszébe jut végre valakinek a”törlés” gomb használata?

Ryan Dube, a népszerű MakeUseOf szerkesztője négy pontban gyűjtötte össze, vajon mi az oka annak, hogy ilyen nehezen szánjuk rá magunkat a szabadulásra:

1. Az emberek szeretnek “tudni” dolgokról
2014 februárjában látott napvilágot a Pew Research azon tanulmánya, mely szerint a fő oka a Facebook-os jelenlétnek az, hogy naprakészek legyünk a hírek, történések és események tekintetében, illetve képben legyünk ismerőseink hozzászólásai által a témáról való véleményükkel kapcsolatban.
Persze ez nem új dolog: a pletykák óvodáskortól elkísérnek bennünket, és nagyon kevés ember mond le ilyen “információforrásról”. Mindenkiben megvan az a késztetés, hogy “tudjon” dolgokról – a kutatás ezt nevezte meg alapvető okként azoknál, akik nem tudnak a Facebook-tól hosszabb ideig távol lenni.

2. A Facebook az érzelmeink mindkét végletét képes előidézni
A Facebook-gyűlölők által egyik legtöbbet hivatkozott kutatás a Michigani Egyetemen dolgozó Oscar Ybarra kutatása, mely azt vizsgálta a kutatási alanyok esetében a nap több pontjában, hogy hogyan érzik magukat és ez hogyan viszonyul a Facebook használatukhoz.
A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik több időt töltöttek az oldalon, kevésbé érezték magukat boldognak és kevésbé voltak elégedettek az életkörülményeikkel úgy általában – sőt, hab a tortára, hogy ezen állapotváltozások kimutathatóan a FB használatot követően álltak be.

006

Itt valószínűleg a szomszéd fűje mindig zöldebb mondás érvényesül, hiszen látván, hogy a másik ember élete – látszólag – mennyivel jobb, mindenkiben felébresztheti az ott szunnyadó irigységest, féltékenységet.
Az eredményt árnyalja egy másik kutatás, és az, hogy a fenti esetben a kutatók valószínűleg megpróbálták leegyszerűsíteni az emberi érzelmek látszólag végtelen skáláját. Szintén a Pew Research tette közzé 2013-ban azokat az adatokat, mely szerint a a felmérésükben részt vevő tinédzserek több, mint egy harmadának volt már olyan élménye, amely által úgy érezte, közelebb került az ismerőséhez (ők voltak a FB felhasználók), míg a közösségi oldalakat egyáltalán nem használók csupán 16%-a számolt be hasonló élményről. Persze nagyon sok függ attól is, hogy ki hogyan használja a közösségi oldalakat és kiket enged be “barátai” körében, de a lehetőség ott van mindenki számára, hogy csak úgy, mint “valódi” magánéletében, online is pozitív és felemelő emberi interakciókra tegyen szert – a Facebook csupán egy más médiumon terjeszti ezt elő, oly módon és mennyiségben, amelyre eddig még nem volt példa.

3. Narcisztikus igényeket elég ki
A Facebook-on mindenki találhat magának kedvére való dolgot. Aki saját magát egy kicsit is szereti, azt a Facebook nagyon könnyen boldoggá teheti. Kicsit magas labda volt, de a Nyugat-Illinoisi Egyetem kutatója, Christopher Carpenter lecsapta: azok a diákok, akiknek a személyiségében a narcizmus megfigyelhető, jóval aktívabbak a Facebook-on, és jóval több ismerőssel rendelkeznek online. És hogy hogyan jön ez ide? Még a legfélénkebb ember is rendelkezik azzal a vággyal, hogy magát – valamilyen mértékben – megmutassa, és hogy láttassa másokkal, ki ő. A Facebook, kinél finomabban, kinél nagyobb mértékben, táplálja az egónk ezen megnyilvánulását, arról nem is beszélve, hogy itt nagyobb lehetősége van mindenkinek saját magát kedvezőbb színben feltüntetnie (tipp: Photoshop profilkép).

4. A félénkebb embertársainknak is lehetősége van megnyilvánulni
2009-ben a Cyberpsychology & Behavior nevezetű folyóiratban jelent meg egy kutatás, mely azt bizonyította, hogy minél félénkebb az illető, annál pozitívabban nyilatkozik a Facebook-ről és jóval intenzívebben is használja azt. Igaz, nekik kevesebb FB ismerősük van, vagyis úgy tűnik, jobban megválogatják, kit engednek online életük közelébe, és emiatt a közösségi oldalon szerzett élményük is pozitívabb lesz. Vagyis amíg a több száz, vagy akár ezernél több ismerőssel bíró emberek a tömegben “lubickolnak”, a félénkebb embertársaink csendesebben, de ugyanolyan boldogan töltik el online perceiket.”

A feleség mindenben engedelmeskedik férjének. Ez volt régen. Ezt törölték, mert elviselhetetlen terhet jelentett. Ma, újra az engedelmesség határozza meg az életet. Kilencvenhárom évvel a forradalmi tett után újra ránk férne némi törlés.

hack social media

Mielőtt végleg elhülyülünk…
Igaz, ti fészbukosok?

Írásunkhoz “korabeli” plakátokat rendeltünk, még a rászoktatás időszakából…:)