LEGYEN ÖN IS MILLIOMOS! – karácsonyi káprázat három gyermekért

Semmi bajom a tíz millával! Sem a másik tízzel, amit szinte kamatmentesen ígérnek! Miért is volna?…

Annak, aki van olyan bátor, hogy kész három gyermek felnevelését felvállalni, ennél sokkal több járna; gondolom, de így karácsony előtt ez is csodának tűnik. Csodák pedig, háááát, mint tudjuk, nem igen léteznek… Néhány éve, amikor egy biztosító társaság reprezentatív felmérése révén megtudhattuk, hogy ma egy „átlagos gyerek” felnevelése a szülőszobától az egyetem befejezéséig uszkve 25-30 millió forint, e célként kitűzött három gyermek esetén mindössze cirka kilencven milliót kell keresni a tisztelt szülőknek, úgy kb. 24 év alatt! Persze, csak, ha ők közben sem enni, sem öltözködni nem kívánnak. Kocsi, utazás, szórakozás nuku…

0001

Nem kell hozzá különleges matek tudás, hogy számoljunk egy keveset! 24 év, az 288 hónap, melyet elosztunk gyermekenként a 30 millió tükrében, így kapunk cca. 105 ezer forint ráfordítást/hó/gyermek. Na, ezt kell szorozni hárommal, hiszen a tíz millió + 10 millióhoz ezt kell „teljesíteni”! Ez szűken mérve havi 300.000 forint, amit az fenti, rendkívül elszánt magyar család havonta a gyermekeire fog költeni. Ha rosszmájúak akarnánk lenni, akkor cudar gyorsasággal elmélkedhetni kezdenénk, vajon milyen jövedelem szintű egyéneknek és vajon Magyarország mely részein élőknek lehet ma könnyű történet ez a három gyermek vállalása?

0002

Szép ajándékot kaptunk, köszönjük szépen! Mi, magyarok… De vajon a vállalási kedvvel rendelkező apukák és anyukák, akik ma Magyarországon élnek, mégis miben bízva ügetnek szív repesve e nemes fal felé? Ki lát úgy kb. harminc évre előre, pontosabban, ki tudja megmondani, vajon mi vár ránk a következő három évtizedben? Akik elmentek, elköltöztek, odébbálltak, s ma Európa távoli országaiban törik magukat, hogy legyen mit hazaküldeni, az itthoni reményvesztetteknek – nos, ők vajon miért nem vártak tovább, idehaza, a sült galambra? Csak nem három gyermeket nevelnek?

Karácsony káprázatában persze minden lehetetlen elképzelhető!

Egy megszállott, mondhatni, hivatásos jótevőt a minap leszólított egy kedves patronáltja, vajon érkezik-e idén is Jézuska ingyen fenyőfája, lesz-e ingyen tűzifa a kotláikba, mert bizony „ígérték”. A derék atyámfia meglepődött, midőn hegykén nekiszegezték a kérdést, mely már inkább volt követelés, mint szelíd érdeklődés. Meglepődött, mert mostanáig biztos lehetett önmagában, hogy jósága, mely jó szokássá vált, szeretetet szül a távoli szívekben. Lám, nem ez történt! Túl sok a világunkat fenyegető ígéret az „ingyen kegyelem” egy-egy torta szeletkéje! Okosabb volna megtanulni a tiszteletet, meg a szolidaritás valódi értékét, mint felülni egynémely magas lovakra!

Szóval, az a tíz, meg tíz milla nagyon szép ígéret. Ha a kincstár elbírja, lehet csepegtetni. De vajon mi lesz majd az ára mindennek, öt, tíz, netán huszonöt év múlva? Vagy akkor a dupla tízmillások odavonulnak a jótevők erkélye alá, várni az aláhulló újabb millákat? Kevesebb reklám és több tanítás férne rá erre a kicsiny országra…

0004
.

Meg több béke, legalább így, Karácsony közeledtével!