ÓÉV / ÚJÉV ANNO – amikor még csendesebb örömmel telt a szilveszter

Jó évtizede, volt két egymást követő ó-év búcsú. Az egyik a teljes kussról, a pirotechnikai eszközök totális betiltásáról, majd az azt követő a „liberalizációról”, a szinte minden megengedő „szabadságról”, leginkább a szabadosságról szólt. Egyetlen kérdés mocorgott utóbb a derék férfiemberek agyában: mekkora magán-tűzijátékot nyomhatnak, s attól hány leányzó vágja magát hanyatt. Emlékeinkből törölhetetlen az a szilveszter – éjfél, amikor az omlatag MSH-ból kitóduló ifjak uszkve százhúsz kisebb csoportot alkotva lövöldözték a rakétáikat… Persze, a petárdázás akkor és most is az egyetlen eszköz az éves agyelvonás, meg némi alkoholtermék után, feltűnési viszketegségben szenvedők körében – különösen a nőnemű lények közvetlen közelében okozható frász, amit percekig tartó, idétlen vihogás követhet. Hja, úgy tűnik, holnap is csak ez lesz az egyetlen kézzel fogható örökség, gazdálkodhatunk okosan, a hozott anyagból…

Szilveszter Budapesten

Körülnézve a magyar néprajz különlegességei között, rábukkanhattunk néhány emlékre, mely felidézheti az eleink által csendesebb örömmel töltött szilvesztereket. Gondolataikkal, emlékeikkel fűszerezve…

Följegyezték, hogy régi magyar babona szerint, „ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni”. Tehát hagyj ételt az asztalon, meg persze a kamrában is! Ahogy a régiek parancsolták. Legalább újév napjáig… Kis szerencsével, a sokak által december eleje óta lelkesen művelt felhalmozás után, ez talán különösebb nehézséget sem fog okozni!

0003

Palócföldi adomák szerint, szilveszterkor nem szabad baromfihúst enni, mert a mendemondák szerint a baromfi hátrakaparja a szerencsénket. Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert a rút madár mérget hoz a házhoz. Nyilván nem hallhattak Palócföldön a hálaadási lakomákról!

Ugyanott és ugyanők úgy tartják, a hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Győrött, Budapesten, vagy „Szögeden” is – szerencsét hoz a halból főtt étel (olykor, azt is mondták, hogy ahány pikkely, annyi pénz áll a házhoz), máshol viszont szerencsétlenséget okozhat a sok vízi állat, hiszen velük elúszhat a háziak szerencséje.

Régi hetési szokás az aznap sült egész kenyér szertartásos megszegése is, hogy az újesztendőben mindig legyen a családnak bőséggel kenyere.

Az Őrvidéken úgy tartották, hogy a boldogságot és az életet leginkább a legalább négy féle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék a rétesben, annál bővebben méri a boldogságot az ég az újesztendőben. Almás, tökös-mákos, túrós és még ki tudja, miféle boldogságokban reménykedtek eleink…

A régiek úgy tartották, szilveszter és újév napja nem a legjobb a kölcsönök tekintetében! Baranyából való hiedelem, hogy „újév napján semmit ne vigyünk ki a házból”, mert a hagyományaik szerint “elszáll a tehén haszna”! Bizony, ha nincs tehetnünk, akkor is “elszállhat a hasznunk”. No, és abban az időben még a pénzintézeti kalamajkákról sem igen hallhattak!
A nagy zajkeltéssel egyesek szerint el lehet üldözni a gonosz és rossz szellemeket, valamint az óévet, és egy igen egyszerű magyarázat szerint ez csupán a jókedv és a vidámság jele. Fontos az első újévi látogató. Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház népét. Szerencsés, ha az első látogató férfi.

0007

Akadtak más egyéb furcsaságok is! Itt van mindjárt egy felvidéki hagyomány! Néhány lányos háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megnősült a következő esztendőben. Éltek persze akkor is kegyes csalók, akik maroknyi mandulával a zsebükben érkeztek, s mégis hoppon maradtak!

Zalai füljegyzések szerint, aki szilveszter, vagy újév napján lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítették, de a szerencse iránti vágyakozás már akkor is múlhatatlan érzés volt.

Sajószentpéteren a pogácsákba Szilveszterkor érmét sütöttek, és aki a szerencsepénzt megtalálta, annak bőséges lett a következő éve. Figyelem, feljegyezték, hogy a pogácsának még éjfél előtt el kellett fogynia, különben az egész a viszájára fordult!
A párválasztás legendái ezeket a napokat sem kímélték. Úgy tartották, hogy az óév és újév közötti éjszakán akár arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. A leányok ezek után a kondér köré ültek, s főzni kezdtek. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.

0002

Különös és egyben megszívlelendő néphagyomány volt, hogy újév első napján a békéscsabaiak igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól, mert tartottak attól, hogy az egész évet veszekedéssel tölthetik…
Vác-Rátót történetírói feljegyezték, hogy falujukban szokás volt kora reggeli friss vízben tetőtől-talpig megmosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, ahogy arrafelé mondták, “elvitte azaranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.

Budaörs svábjai szerint ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

Száz esztendőnél régebbi egri babona, hogy ezen a napon tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket.Ugyanott mondták, hogy szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (cukortartó, sótartó, kávétartó, paprika és borstartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb…) Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.

Küküllőben a szerelmesek, házasulandók külön figyeltek, hogy a mézes bödön teli legyen, illetve hogy legyen bőséggel jó féle erdei méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk. A pajzánkodás, lám, tőlük sem volt idegen!

Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljanak, hogy sok édességet ehessenek az újesztendőben, na meg persze a praktikus parszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy az a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő, mivel gyermekeik szívesen nyalakodtak…

Végül néhány külhoni példa a szilveszteri bölcsességek köréből:

0004

Az ünnepi asztalterítő alá pénzt kell tenni. (Szlovákia)
Éjfélkör 12 szőlőszemet kell megenni, és újév napján új, piros alsó és felsőruhát kell viselni, a megunt, régi dolgokat egyszerűen ki kell tenni az ablakon, és a pénztárcába lencsét kell tenni. (Olaszország)

Pontban 12 órakor 12 korsó sört kell meginni, hogy az új évben szerencsések legyünk. (Svájc)

Balszerencsét jelent, ha az új naptárt előre kiakasztjuk, vagy írnak előre írunk a jövő évi határidőnaplóba. (Anglia)

Amint az újév elkezdődik, minden órát fel kell húzni a házban. (Görögország)

A szilveszteri álmunk beteljesedik, ha elalvás előtt rózsafüzért vagy megszentelt tárgyat teszünk a párna alá. (Bajorország)

Ajánlott imádkozni az ősökért, vadászni és halászni. De nem ajánlatos boldogságért imádkozni, házasságot kötni, kerülendők a ház körüli javítások és építkezés elkezdése. Aki újév napján söpör, az kisöpri a házból a szerencséjét. (Kína)

Az újévi kívánságokat 12 papírdarabra kell felírni, és amikor elkezdi ütni az óra az éjfélt, gyújtsuk meg a papírdarabokat. Az teljesül, ami a 11. ütésnél még nem égett el. (Fehéroroszország)

0005

A bejárat felé szalmaköteget kell feszíteni, hogy távolt tartsuk a rossz szellemeket, és újévkor egy jót kell nevetni, hogy jól induljanak a dolgok. (Japán)
Támasszunk lapátokat, gereblyéket és rostákat a házfalhoz, hogy védelmet nyerjünk a gonosztól. (Korea)

Utóirat:

S, hogy milyen volt akkoriban egy igazi”buli”, vagy ahogy akkortájt mondták, mulatság? A legények és a leányok megtisztálkodtak, felöltötték a legszebbik ruhájukat, s a mértékletesség és jó modor szabályait figyelembe véve töltötték a közös idő perceit. Valódi barátságok szövődtek, valódi üzenetek íródtak igazi kopertákban utazgatva, s végül igazi kapcsolatok születtek éppen ezeknek az éjszakáknak köszönhetően.
Szokatlan mindez a mai szemnek és fülnek? Meglehet, hiszen ma minden más, hiedelmek és babonák ügyében a fészbúkhoz, meg a gyakorikérdések-hez fordulhatunk, a jövőről pedig a legkevésbé sem szeretünk morfondírozni. Minden és mindenki kiszámíthatatlan, sodródunk, mintha bizony ez volna a legfontosabb feladatunk! A szilveszter éjszakát sokan a tervszerű és mielőbbi lerészegedés reményével tervezik, s a folytatást még véletlenül sem kívánják megtervezni. Lehet gúnyolódni és megmosolyogni eleink bugrisságait, hiedelmeit.

Bár lehet, hogy az ő életük értelmesebb és színesebb volt, mint a nekünk jutó jövő…

Tegyünk hát felelőtlen fogadalmakat, mint a régiek, aztán legyünk büszkék, ha valami véletlenül mégis sikerül.