86 PERC, NAPONTA – cirka másfél órán át él „közösségi életet” a magyar

Szeretjük egymást!
Nem vitás, mi magyarok szívesen “járunk össze”.
Főleg, hogy ehhez az „összejáráshoz” ki sem kell dugni az orrunkat otthonról!
A felmérések szerint cirka másfél órát töltünk naponta a mi kis mancsaftunkban, üzengetve, írogatva egymásnak, képeket küldözgetve, kukkolva és azután jókat vigyorogva egymás balogságain.
Merthogy a mi folyamatosnak tekinthető időtöltésünk, a közösségi életünk éppen erről szól!
Mint valami rendkívül fontos munka, mely nem tűrhet halasztást!
Heti hatszáz perc, uszkve tíz óra a 168-ból, havi 2580 perc, majdnem két teljes nap az, amit a derék magyar ember, az átlag elkölt a számítógép képernyője előtt, bambán bámulva a Facebookot!
Persze, tudjuk jól, mit jelent a bűvös szó: átlag…

(Az étteremben a szokott asztalánál falatozik Dezső, a kövér és gazdag ember. Már a második adag ebédnek áll, mert állítólag éhes. Az étterem kapujában egy sovány hajléktalan ácsorog. József az. Tétován emeli a tenyerét a láthatóság magasába. Kuncsorog és közben nagyon éhes. Éhezik. De sem pénzhez, sem élelemhez nem jut. A statisztikák értelmében Dezső és József, átlagosan egy-egy ételt elfogyasztva jóllaknak. Statisztikailag ennyit esznek! Egy-egy adag… Mert ez az átlag lényege!)

Szóval az átlag magyar ember napi 86 percen át ül megkövülten a Facebook előtt, fürkésző szemekkel, olykor írogatva néhány bevált, szokásos szöveget, telis-tele helyesírási hibával, olykor bebökve néhány dögunalmas emotikont, RIPpp-et küldve a vadidegen halottak után, örömködve háromszáznegyvenkettedikként egy elkövetkezett névnap, vagy születésnap kapcsán, megosztva a piás pap, Tibi atya napi baromságait és vigyorogva a sokadszorra közzé tett, amúgy színvonal nélkül tóduló poénokon.

0003

„Átlagosan napi 86 percet tölt a világ legnagyobb taglétszámú közösségi oldalán, a Facebookon az átlagos magyar felhasználó. Hétköznap pár perccel rövidebb, hétvégén valamivel hosszabb ez az idő – tudható meg a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által megrendelt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa által finanszírozott kutatás összegzéséből. A kutatás során félezer, 18 és 49 éves kor közötti felhasználót kérdeztek meg, a minta nem, kor, lakóhely és végzettség szerint leképezi az ország lakosságának e csoportját. Az MTE közlése szerint a legintenzívebb felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak. Az aktív felhasználók négyötöde mindennap, nyolc százalékuk hetente egyszer lép fel az oldalra, és minél gyakoribb látogató valaki, annál valószínűbb, hogy okostelefonon lép be a közösségi oldalra. A közösségi oldalt 100-ból 49-en használják kommunikációra, 43-an szórakozásra, 40-en tájékozódásra. A legnépszerűbb bejegyzések között 66 százalék a vicces tartalmakat említette, a zenét 55, a tudományos-technikai közléseket 45 százalék jelölte meg.” (atv.hu)

0001

Az elmúlt századokban, évtizedekben élt magyar emberek időtöltéséről számtalan tanulmány, leírás látott már napvilágot.
A rengeteg munka mellett, némi elcsent, így elüthető szabadidővel rendelkezők szívesen kirándultak, olvastak, örömmel vettek részt valós, olykor távoli találkozókon, összejöveteleken.
Labdajátékokat játszottak, dísz- és haszonnövényeket termesztettek, különleges állatokat tenyésztettek, vagy éppen maguk vonultak el mások által létrehozott természetvédelmi területekre.
De ami talán mindezeknél is fontosabb – aktív társasági életet éltek!

0006

Napokon át utaztak, hogy rég nem látott barátaikkal tölthessenek órákat, napokat. Az ünnepek – karácsony, húsvét, névnapok, születésnapok – közeledtével képeslapokat, hosszú leveleket írtak, költeményeket másoltak, s azokat kopertáikba csomagolva küldték a távolba.

0002

Ma a legközvetlenebb szomszédba, olykor egy-egy lépcsőház szomszéd lakásába sem bandukolnak át a kommunikálni szándékozók. Azt mondják, kinyílt a világ, s ezzel magukra zárják a világ eddigi legnagyobb hazugságát: akadnak facebook-ozók, akik már évek óta nem léptek ki otthonukból, lakóhelyükről nem utaztak el, télen, nyáron, tavasszal és ősszel azt a képzetet élik, mintha jelen volnának a nagyvilág lüktetésében. Naponta 86 percen át tolva egy hatalmas zsák chips és egy vödör kóla társaságában!

Azt mondják, a dolog így van rendjén, kár sopánkodni!
Ugyan, minek is kellene egy szeretni való kiskutyát sétáltatva cammogni parkról parkra, miért kellene tereken, könyvtárakban, vagy éppen szórakozóhelyeken ismerkedni, párt találni, miért is kellene megszenvedni egymás felfedezéséért, amikor mindezt pótolni képes a facebook?

0004

Gyermekeink nevelését is bátran rábízhatjuk a közösségi oldalra, nincs alsó határ az életkor tekintetében. Ja, és a legfőbb nevelési elv a hazudozva élés is tuti siker! Mást tenni és másként beszélni róla – ez a legnagyobb titok!
Még pár év, és hajlott korú szüleink, az internetet nélkülözők nyomorult hordája eltűnik, magunkra maradunk, és vénségünkre tuti szórakozást nyújt majd a facebook.
Mert, ha hinni lehet a híreknek, az utánunk következők már magasról tesznek a kimustrált facebookra.

zuck-first

Ciki lesz azon lógni, ahogy egykor ciki lett az icka, a hatalmas táskarádiók cipelgetése, a bűvöskocka tekergetése, a tetris nyomkodása meg a többi, pár éven át tartó őrület…

Hé, Mark Zuckerberg úr; megmondaná, mi jön a facebook helyébe? Mi a fenét fogunk csinálni, naponta 86 percen át?
Ez még a jövő zenéje, de kár volna aggódni! Kitalálunk majd valamit, ugye, nehogy eszünkbe jusson egymás közelébe férkőzni!?