LEFEJEZÉS POPZENÉÉRT – már a legfiatalabb generációkat rettenti az ISIS

Talán az egyetlen kifejezés, a „zéró tolerancia” az, amitől hányingert kapok!
Akkor is, ha az adóhatóság, meg akkor is, ha a rendőrség használja.
Az ok pedig igen egyszerű – képtelen vagyok feldolgozni az állatias módszereket, amikor nem lehetnek érveim, nincs jogom a választáshoz, és lehetőségem a meneküléshez.

A hírek szerint, a világ egy távoli pontján, Moszulban, néhány napja megöltek egy tizenöt éves fiút, mert az őt elfogó katonák szerint, „tűrhetetlen módon”, fejhallgatóján keresztül nyugati popzenét hallgatott.

A zéró tolerancia jegyében kapták el Ayham Husseint, mert discmanjén az ellenség, a liberális szenny, a nyugat zenéjét merészelte hallgatni.

Előbb szülei és testvérei szeme láttára iszonyatosan megverték, majd Moszul egyik leghatalmasabb terén, több ezer ember szeme láttára kivégezték a gyermeket. Megtorlásul elvetemült tettéért; meg, hogy kortársai számára egyértelművé tehessék – így jár mindenki, bármilyen fiatal az illető, aki nyugati popzenét hallgat, akár csak fejhallgatóján keresztül is!

0001

Moszul nagyváros Irak északi részén. Moszul – a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa. A Tigris folyó partján fekvő Moszul Irak második legnagyobb városa. Lakóinak száma pár éve még közel azonos volt Budapestével. Az ősi Ninive területét fokozatosan kebelezte be az eredetileg csak a folyó túloldalán fekvő város. Az ókori város falai még ma is gyönyörűen kirajzolódnak bárki számára, aki a Google Mapsen Moszul felé barangol. A falakon belül számos asszír vonatkozású feltárás zajlott le, az egykori uralkodók palotáiból származó leletek a nyugat-európai múzeumok gyűjteményeit gazdagították. Ninive területén állt az iszlám hagyomány szerint Jónás próféta sírja. Az egyébként muszlim zarándokhelyen épült Jónás (Junisz) próféta mecsetét tavaly robbantotta fel az Iszlám Állam…

Ayham Hussein valószínűleg jól ismerte a szélsőséges kalifátus törvényeit.
Tudta jól, hogy mi minden tilos, mi mindenért járhat, akár halálbüntetés is Moszulban.
Tudta, hogy kihívóan öltözködni nem szabad.
A kihívó öltözködés minden olyan ruhadarab viselését jelentheti, mely a huszonegyedik században a világ bármely részén a divatirányzatok minimális követését jelentheti; legyen az sportos, vagy esetleg lengébb, szexis ruhadarab. Irak területén, Moszulban ezért rendkívül komoly büntetés jár.
Ott, ahol tilos az európai embernek oly természetes, mindenki előtt zajlódó udvarlás, az ölelés és a csók, ahol az érzelmek helyett kötelező bezárkózást, a világtól való elfordulást mímelni.

Moszulban nincsenek szórakozóhelyek, nincsenek vendéglátó egységek, ahol bárki szabadon költhet és bulizhat, ahol hétvégenként összejöhet a banda… Moszulban nincsenek óvodák és iskolák, nincsenek gimnáziumok és egyetemek. Moszulban évek óta háború van, harcok, meg értelmetlen és megmagyarázhatatlan kivégzések, kegyetlen lefejezések. Ahol üldözik a keresztényeket, ahol bárkire bélyeget süthetnek a viselkedéséért, gondolataiért, vagy mert valakinek útjában van. Ahol most éppen egy gyermeken álltak bosszút, egy tizenöt éves fiút végeztek ki a társai szeme láttára.

0002

Európa számára még mindig az egyetlen kérdés, miként lehetne megszabadulni a ránk szabadult tömegektől, miként lehetne lezárni a határainkat és kitoloncolni az itt rekedteket. S ami talán a legfontosabb: hogy lehetne hazazavarni több millió menekültet, akár több ezer Moszulból menekültet?
Haza, oda, ahol egy discmanból nyugati popzenét hallgató fiút, Ayham Husseint a minap lefejezték, mert cselekedete nem fért bele az ISIS zéró toleranciájába! Mert zenét hallgatott egy számunkra viszonylag elavultnak nevezhető audio eszköz használatával. Zenét hallgatott, úgy, hogy azzal mást nem zavarhatott, mivel csak ő hallotta…

A fiút megölték, s a tömeg állítólag megdöbbent és felháborodott, majd felháborodásuknak hangot adva a meggyilkolt fiú szülei házához vonultak, majd tüntetésbe kezdtek…
Felháborodásukért, vonulásukért és a tüntetésükért másnap újabb lefejezésekkel vált emlékezetessé a fiú, Ayham Hussein városa, Moszul, a néhai bibliai város, Ninive területe.

De vajon, csak a moszuliaknak akart üzenni ez a féktelen hadsereg, ez a zéró tolerancián túl semmit nem ismerő elmeháborodott bagázs?

Lehet, hogy Ayham Hussein kivégzése éppen Európának szólt, az európai fiataloknak? Most ti következtek! Ahogy Párizsban, úgy bárhol máshol, ahol popzene szólhat és a szabadság tavasza ébredezik! Ki tudja?

De lehet, hogy úgy van, ahogy a köröttünk zsongók gajdolják: buli van ezerrel, illatfelhőbe burkolódzott lájkvilág, átbulizott éjek és mindenféle fincsi dizájnerdrogok jönnek vidám életünkben… Ez a mi világunk, a partyarcok, meg a celebek rafinált ösztöneivel, amit soha nem érhet fel egyetlen iszlám katona sem…

„A kettészakadt Izráel korában az ókor egyik legnagyobb városa, az asszír birodalom fővárosa, Ninive volt. A Bábel tornyánál történt szétszóródás után nemsokkal, a Tigris folyó termékeny partján alapították. Gazdagon virágzott századokon át, s “három nap kellett a bejárásához.” “…nagy város” lett (Jón 3:3).
Anyagi jóléte idején Ninive elöl járt a bűnözésben és gonoszságban. Az ihletett Ige “vérontó város”-ként jellemezte, amely rablással van tele…”

0003

Ayham Husseint egy szabadtéri piacon szúrta ki a terrorszervezet egyik tagja. Miután kiderült, hogy discmanjén nyugati popzenét hallgat, szülei előtt először megverték, majd halálra ítélték.

Ez a hét híre és üzenete…