„FÉLTEM, HOGY NEM LESZEK JÓ PAP – és rossz van így is elég”

Meghalt Bedő György, sokunknak Gyurka Bácsi, a Kairosz Kiadó megálmodója, alapítója, tanítóink könyveinek gondozója.

Elment a Mester.
Mondják, szenvedett eleget, az ORFI-ban feküdt szegény.
Az utolsó egy-két évben folyamatosan feküdt.
Aztán, hogy a méltatlan rend alulmúlta önmagát… elszakadt végleg az Általa úgy szeretett világunktól.
Éppen Szent György nap hajnalán…

0001

2009-ben még együtt ünnepelhettük Kiskunmajsán, az 56-os Múzeumban, amikor elkövetkezett az igazságos döntés, mely Bedő Györgynek ítélte 2009-ben a Hercegprímásról elnevezett emlékérmet.

Megemlékezésül engedtessék meg néhány gondolat Professzor Dr. Kahler Frigyes Laudációjából!

Bedő György 1930. július 11-én – az akkor éppen Csehszlovákiához tartozó – Munkácson látta meg a napvilágot, de lakóhelyükön, a Szabolcs megyei Mándokon anyakönyvezték, ahol édesapja főszolgabíró volt.
Elemi iskolában Mándokon járt (1936–1940), majd a Magyar Királyi Árpád Fejedelem Gimnáziumban, az akkor visszacsatolt Munkácson folytatta középiskolai tanulmányait (1940–1944), majd 1944–1948 között Kisvárdán fejezte be a Bessenyei György Reálgimnáziumban.
Az 1948/1949-es tanévet Egerben a Hittudományi Főiskolán töltötte. „Féltem, hogy nem leszek jó pap – és rossz van így is elég” – indokolta döntését Bedő György. Egy időre ezzel megszakadtak a fel­sőfokú tanulmányai.
1966–1971 között azután az ELTE magyar–könyvtár szakán szerzett diplomát.

A háború végéhez közeledve, az időközben Munkácsra költözött család Kisvárdán telepedett le, ahol igen nagy szegénységben éltek.
1948-ban a családfő nyugdíját is elvették. Bedő György így hirtelen családfenntartó lett: a kisvár­dai kísérleti gazdaságban volt fizikai munkás.

1951.-ben behívták katonának – mint osztályidegen munkaszolgálatos századba sorozták be (14 éves húga lépett helyére az állami gazdaságba, hogy a család megéljen), ahonnan 1953 őszén – 27 hónap után – szerelt le.
Budapesten maradt, annál az építőipari vállalatnál, ahol mint „lapátos katona” dolgozott.

1953–1959-ig anyagkönyvelő, majd könyvelő volt a FM Építőszerelő Vállalatnál.

1956 nyarán megbetegedett, így a forradalom napjait a János Korházban töltötte, s csak november 2-án mehetett haza Komáromba, ahová házassága folytán került. November 13-án született meg első gyermeke.

1959-ben került a könyves szakmába, amelynek megismerte minden terültét. Volt a Könyvter­jesztő Vállalat komáromi könyvesboltjának üzletvezetője (1959–1969), majd hasonló beosztásban az Állami Könyvterjesztő Vállalat Írók Boltját vezette (1969–1972). 1972–1989 között az Állami Könyvterjesztő Vállalt beszerzési főosztályvezetője. Erre az időszakra esik második gyermekének születése is (1974). Húsz évvel ezelőtt, 1989-ben vonult nyugdíjba.
Bedő György számára a könyv nemcsak a saját és családja megélhetését biztosító szakmát jelentett. A könyv számára szent dolog: az ismeretek, a kultúra forrása, egyben az élet sója, egy emberibb világ kulcsa.

0003

1996-ban határozta el, hogy kiadót alapít. Bedő György már nem volt fiatalember, amikor a Gondviselés megadta neki a lehetőséget, hogy saját kiadója arculatát kialakítsa.

Bedő György ezt a lehetőséget kegyelmi pillanatként fogta fel – nem hiszem, hogy véletlen a kiadó névválasztása: KAIROSZ. Sokatmondó elnevezés, amely nemcsak a Kiadó vezetőjét, de a szerzőket is figyelmezeti. Minden írástudónak vannak pillanatai, amolyan kegyelmi idők, amelyet azért kapunk, hogy értékes alkotások születhessenek, kegyelmi idők, amelynek kihasználásáért felelősek vagyunk, amelyek eltékozlása súlyos bűn!

Az első 4 évben mintegy száz könyvet adott ki: mind olyan műveket, amelyek „hiányoztak a magyar könyvkiadás palettájáról.”
A Kiadó arculata jól tükrözi ezeket a kegyelmi időket. A vallásos műveken és a teológiai szakirodalmakon kívül a nemzeti önazonosságot szolgáló művek sokasága került ki Bedő György kiadójából. Emellett a magyar és világirodalom remekei sorjáznak a történelmi, pszichológiai és közgazdasági szakmunkákkal együtt, ifjúsági klasszikusok és a művészettörténet egy-egy gyöngyszeme. Sokszínű, gondosan válogatott, gyakran hiánypótló művek.

Az immár több mint 12 éves működése során megjelentetett kínálatát áttekintve, láthatjuk, hogy a Kiadó műfaji kötöttség nélkül törekszik időtálló, értékes, elfelejtett vagy teljesen ismeretlen műveket is közreadni. Ezekben az években mintegy 500 könyvet jelentetett meg, s különösen büszke a Miért hiszek? (legsikeresebbek: Böjte Csaba, Márfi Gyula, Székely János stb.) és a Magyarnak lenni címmel kiadott sorozatra, melyek mindegyike túl van már az 50. köteten.
A könyveik iránt érdeklődők szép számmal találnak a vallás, a teológia, a művelődéstörténet és a történelem témakörében megjelent kiadványokat, de a szépirodalmat és a memoárirodalmat szerető Olvasók is kedvükre válogathatnak Kairosz-könyvekből.

0002

Csak jó és értékes könyveket adnak Olvasóik kezébe, azaz Rónay György szavaival élve, olyan könyveket, „amelyek élni segítenek”.

Évek óta igyekeztünk hozzá. Könyveinkkel a hónunk alatt…
Aztán csak vártunk a lehető legjobb alkalomra.
S az alkalmak, olykor megmagyarázhatatlanul elmaradnak.
Gyurka bácsi halálával egy álom biztosan elszaladt, elszaladt, pótolhatatlanul.

0004

Nyugodjék békében!