ILLÉS BÁCSIK CUKRÁSZDÁI – Ilyen nincs, hogy csak úgy valakit tönkre teszünk?

Az öreg, akit szájára vett Gödöllő, az ország, aztán az internet népe, védi a védhetetlent.
Amit cukrászdának lát, gondol, a sufni, a lambériával, a roskatag tűzhelyekkel, meg az ótvar műanyag edényben, zavaros löttyben ázó fagylaltos kanállal – rég megérett a végleges bezárásra.

001

Talán már jóval korábban kellett volna múzeummá változtatni, vagy egyszerűen egy dózerral, örökre eltüntetni a Szabadság utcából, Gödöllőről s az egész világból. Fáj? Fájdalmasan ütnek ezek a mondatok? Talán, ha jóval korábban intézkednek, már nem fájna annyira… nem fájna az öreg jajveszékelése, halálhörgése.

Mert most már nem a vállalhatatlan kócerájt számolják fel, hanem a bácsit ölik meg, aki mindegyre sorolja iskoláit, kitüntetéseit, érdemeit, melyeket képtelen értékelni ez a gonosz, hálátlan világ! A világ, amiért ő annyit tett, az emberek, akiknek annyi fagylaltot főzött, annyi édességet kreált. Íme, a fél ország szíve megszakad, a másik fele meg fogja a fejét, vajon hogy engedhettük idáig jutni a dolgainkat? Illés bácsi csak áll a kapuban, s egyre azt hajtogatja: Ilyen nincs, hogy csak úgy valakit tönkre teszünk? Mondja, mintha ő lenne az első…

Ilyen nincs, hogy csak úgy valakit tönkre teszünk?

002

Áprilisnak legelején éppen tíz csokor nárcisz volt a nevezetes bűnjel. Történt pedig, hogy egy egész ország könnyezett, amikor Julika néni virágcsokrait elkobozták a perzekutorok. Tették a dolgukat, serényen, mint rendesen. Eszükbe sem jutott… azon gondolkozni, vajon a nénike miért is ébredt elébb, mint a kakas, hajnalok hajnalán, miért cipelte nehéz terhét a székes főváros legfőbb terére, s ott miért kínálta pár krajcárért azt a néhány csokornyi tavaszi bimbót. Nem gondolták, ugyan, honnan is gondolhatták volna, hogy kettőezer tizenhatban a Julika néni meséjében mi magunk vagyunk a virágárusok, mi, magyarok…

megalazottneni

A május idusának bánat-híre, hogy hihetetlen vihart kavart a híres-neves gödöllői cukrászmester, a 78 éves Barna Illés bácsi fél évszázada fennálló „házias cukrászdájának” bezáratása. Illés bácsi mocskos kis műhelyében, lepukkant masinák, meghatározhatatlan foltoktól ragacsos konyharuhák közt készültek a békebeli sütikék, meg persze a legjobb fagylaltok, igazi gyümölcsökből és csokoládéból.

003

004

005

Illés bácsit megrohanták a gaz nébihesek, oszt megeshetett, hogy igazi könnyeket hullatva zokogott a patinás cukiért, mely a különös véletlenek sorozatának köszönhetően még egyetlen halálesettel sem gazdagította az ételmérgezések díszes mende-mondatárát…

Elkezdődtek a történetek. Jönnek a hálátlan utókor által megtiport legendák az öregeinkről. Kivégeztettek rendre az évtizedek óta a bűzös bagót árulgató trafikosok, mert volt és lesz is, hogy csak úgy valakit tönkre teszünk. Kivégeztetnek a virágárus asszonyok, a „házias cukrászdák” megroggyant papikái, az esernyőjavítók a foltozó szűcsök a cipészek, a szemfelszedők, meg még ki tudja hány feleslegessé korhadt nagyapó és nagyanyó.

Szinte lehetetlen, hogy rendet tegyünk háborgó lelkeinkben. Mi, szombathelyiek, csakúgy, mint azok, ott, Gödöllőn, gúnyt űztünk és nevetség tárgyává tettük az öreg ügyvédet, aki olykor díszegyenruhájában masírozott a város poros utcáin.

keresztav6teo

Megmosolyogtuk az öreg biciglijavítót, aki lelkesen foltozgatta a milliónyi rozsdás Csepel valamennyi likas abroncsát. Már roskatag alakját is elfeledtük annak a „Bolond Pistának”, aki valaha hetente megállított tárcsájával egy egész sor járművet a vasútállomástól a belvárosig. És persze megmosolyogtuk a költőt, aki versbe írta, a festőt, aki vászonra álmodta az örökkévalóságot. Ami, sosem volt…

Ilyen nincs, hogy csak úgy valakit tönkre teszünk?

Bár tudná, érthetné és főleg érezhetné Illés bácsi, hogy nem vele van bajunk! Senki nem vitatja, hogy fél évszázadon át ő volt a legeslegjobb Bagaméri a „földkerekén”. Csak az idő lépett túl az üzletén, a felszerelésein…mindenén.

006

Ezért kötelező mindazt megsemmisíteni! Bár tudnánk, hogy kell őt – mindezen túl – óvatos mozdulatokkal óvni, míg elpihen, nem pedig belelökni a tátongó sírba!

Ilyen nincs, hogy csak úgy valakit tönkre teszünk?

Illés bácsi!
Csak ilyen van.