A CIRKUSZ ELMENT – csak a plakátok maradnak

Cirkusz mindig volt és úgy tűnik, lesz is.
Mert a pórnép fontos szükséglete a nagy sátor, benne a körbe-körbe araszolgató paripákkal, elefántokkal, rácsok mögül vicsorgó oroszlánokkal, artistákkal és bohócokkal.

Mindig lesznek generációk, melyeknek elég a városokat végigplakátozni, felöltöztetni a kandelábereket, hogy aztán a cirkusz előadásainak bevégzésével, egyetlen éjszaka alatt eltakaríthassák e furcsa tereptárgyakat. A plakátok jelzik a cirkusz jövetelét, ez a legfőbb hírverés, meg olykor pótkocsikkal körbehordozzák a városokban a medvéket, zebrákat és zsiráfokat, persze csak a nyomatékosítás kedvéért…

Hetekkel a cirkusz jövetele előtt ellepték az ostornyeles utcai lámpákat a plakátok. Előbb, csak szelíd érdeklődéssel, néhány odavetett borzalommal kívánták elérni, hogy tolongjunk.
Aztán később, nehogy az előadás „érdeklődés hiányában” elmaradjon, nyomatékosításul lecserélték a csupakék egyentacepaókat a minden másnál agresszívabb trikolórra. Ugyan, ki tudna ellenállni a nemzeti színeknek? A nemzeti ünnep közeledtével még akár harmonizálhatott volna a lelki állapotunkkal is, de ezek a plakátok csak a távolmaradás kockázatával taroltak.
Ez volt a küldetésük.
A mi cirkuszunk a mindent eldöntő referendum volt: a bizonyos győzelem jó előre megmásíthatatlan agressziója.

Elmúlt.
Lezajlott.
Beteljesítette a hivatását.
Tarolt és soha nem látott győzelmet hozott az érvénytelensége ellenére. Ahogy az a nagy könyvben megírattatott…

Csak a plakátok maradtak.
Szegény földi halandók nézik, nézegethetik, amint a korán jött jeges szelek tépázzák valamennyit.
Lafognak, mint a kint felejtett mosott ruha, mint a gatyák, melyeknek elfeledték a dolgát…

A cirkusz elment, csak a plakátok maradtak.
Állítólag még harmadikán is r/aggatták azokat, melyek valahogy raktáron maradtak.
Csak a megrendelést teljesítőknek volt fontos, már senkinek nem hiányoztak. De hát a keretösszeg szorított. Egyszerűen el kellett költeni a pénzt, az utolsó fillérig.

Már nem sürgős az összeszedésük.
Nem úgy, mint a többi, ócska cirkusznak.
Ez a nemzeti cirkusz még hetekig számít az emlékezetünkre.
Beégeti, bevési a gondokat.
Ez a dolga. Ne legyünk türelmetlenek.

A bekerülési érték már rég elutaltatott.
Garancsi nyugodtan alhat…