ÜNNEP ELŐTT – öröme a készülődésnek, várakozásnak?

„Magyarország alaptörvénye az alábbi nemzeti ünnepeket sorolja fel: március 15., az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére, augusztus 20., az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére, és október 23., az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.”

Még néhány nap, és elkövetkezik Magyarország nemzeti ünnepe.
Egy a három közül, mely napon – október 23-án – megemlékezések sorával tisztelgünk elődeink előtt.
Ha úgy tetszik, egy olyan nap közeleg, amikor a korábbi nemzedékek által elért, kivívott értékek előtt hajtunk fejet, elismerve azok eredményeit.
Hmmm.
004
Meglehetősen jellegtelenre sikeredett a felkészülés, hangsúlyt alig-alig kaphatott, mivel kellett a hely a kvótanépszavazásnak.
A nemzeti értékekről, nemzeti érzésről szólók a migránscsordák tékozlásával vannak elfoglalva, a nemzet vezetője pedig permanens módon hadakozik, „csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van.”, s ez a Nagy Imre által vázolt igazság úgy tűnik, tökéletesen elég az ünnephez.
003
Nyilván most is raggatják és festik az apró papírzászlócskákat az óvodák foglalkozásain.
Nyilván lesznek lelkesen likat hasítók, akik a frissen vásárolt zászlók elcsúfításával teszik még ünnepibbé a házfalakat.
lyukas_zaszloNyilván lesznek „megemlékezések”, melyeken szokás szerint elmesélik majd a szenvedéseiket az ötvenhat októberében gyáván a pincéikben bujkálók, meg persze mindazok, akik kb. két évtizeddel az események után születtek. Lesznek ünnepi szónoklatok, veretes harcosságok a legyőzött, de még mindig itt tébláboló kommunistákról, meg nyökörgés a kormányunk iránt érezendő háláról. Öröm lesz hallani a felszólításaikat, hogy emlékezzünk!
Állnak majd rettenthetetlen arccal a házfal előtt, kezükre csöpögő gyertyaviasszal, míg az erősítőkből frappáns emléknótát hordoz a szél, aztán lepakolják a szobrok elé a nylonban felejtett csokrokat, meg a műanyag levelekből font, s így évről-évre újra felhasználható koszorúkat.

Lesz nagy „érdeklődés”, mely leginkább a kivezényelt társaságok és hivatalnokok örökbecsű hordáiból fog állni. Mind a harmincan ott lesznek, akár a tavalyi, tavalyelőtti fotók tanúsága szerint – mindenkor. Pár percre még a forgalmat is leállítják majd, ott, a néhai nemzetőrház előtt; szinte mindenkit elterelgetnek a határainkat éppen nem védelmező rendőrök, csak az autóbuszok járnak majd, mert azoknak dolguk van… Oh, be szép ünnepe is ez Szombathelynek!

No, akkor az írás azon részéhez érnénk, melyben illik megemlékezni a várakozásról, a készülődésről.
Igen, itt kell írni szeretetteljes gondolatokat azokról, akik már előkészítették az ünneplő ruhát, bele-beleolvasnak a gondosan őrizgetett történelemkönyvekbe.
Felidézik a visszaemlékezéseket, a vértanúk, a hősök cselekedeteit, s talán felsorolják magukban a szabadságharcosok neveit is…
Na persze!
001
Aztán az utcára lépnek majd, felnéznek a bamba tűzfalra, s ott látják a két katonai pufajkába öltöztetett leánykát, kezükben géppuskával. A „Katit”, akit hóhérai kivégeztek, meg „Marcsit”, akinek megkegyelmeztek… hogy soha ne tudjon megbocsájtani. Akiről azért fontos tudni – mert feltűntetik! -, hogy a fidesz parlamenti képviselője volt. Na igen, ő most a fiatalok példaképe! Mindenki olyan szeretne lenni, mint ő. Nyilván…
A rádiók készülődnek, nyilván, lehet majd hallani a halszagút, vagy naponta ötször. Meg a vezért és fegyverhordozóit az elért sikerekről, a rajtunk kívül értéktelen európaiakról, Brüsszel megleckéztetéséről – mivel ma ez 1956 üzenete.

Budapest, 2016. október 15. Egy szovjet T34-es tankot szállítanak a Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz a budai Várban 2016. október 15-re virradó éjjel. A tankot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából állítják ki a múzeum Kapisztrán téri bejáratánál. MTI Fotó: Lakatos Péter
Budapest, 2016. október 15.
Egy szovjet T34-es tankot szállítanak a Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz a budai Várban 2016. október 15-re virradó éjjel. A tankot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából állítják ki a múzeum Kapisztrán téri bejáratánál.
MTI Fotó: Lakatos Péter

Úgy sikeredik itt minden, mint a harckocsi, ott fenn a várban, a Kapisztrán téren.
Felvontatták, lepakolták, aztán most lehet nézegetni.
Prímán mutat, ott a flaszteren, lánctalpak nélkül.
Így tutira nem fogja elkötni senki, nem kell félni, hogy beindítja majd, valami öreg forradalmár! Ünnep lesz, forralt borral, meg pizzaszelettel, ahogy illik.

Katyvasz – ahogy Wittner még évtizedekkel előbb megjósolta!
A nemzeti ünnep így lesz letudva…