SOHA NEM LÁTOTT IDŐ JÖN – hasznos rém-hírek a téltől rettegőknek

Rögtön azután, hogy megjelennek a halloween-i, meg az azt bőszen tagadó mindenszenteki tudósítások, minden magát valamire tartó sajtótermék foglalkozni kezd a „bokorból ránk rontó” téllel, annak minden váratlan vonulatával.
0001
Mert a tél újabban ilyen, jön, jön, jön, jézusmária, és hideg és nedves, és csúszós és eltakaríthatatlan – már ami, a várható, mintegy fél centis hóakadályokat illeti.

Jöhet az össznépi besz…ás, a riogatások legmagasabb foka, az emberiség számára nyilvánvalóan megoldhatatlan feladatokról! Íme, a soha nem látott idő, november első napjaiban, amikor akár fagypont alá is besurranhat a hőmérséklet, aztán kopogtathat az ónos eső, meg akár a hó is eleredhet.

Sok-sok feltételes mód, ügyetlen tapogatózás – a lényeg, hogy lehet jajveszékelni, mutatni a rettegés mindenféle arcait, a pánik ma rendkívül menő! Félni a váratlantól, cidrizni valamitől, amiről fogalmunk nincs, az meg egyenesen cool, fancy, sőt sexy, már, ha ezeket a precíz meghatározásokat sikerült pontosan idéznünk…

Mert kérem, a fagypont alá suttyanó hőmérséklet, a szállingózó hó, s az egyre dagadó hópaplan, mind az 1,5 cm!, az ónos eső, egyáltalán a csúszós úttest, maguk a fizikai törvényszerűségek – min-mind a szokatlan és meghökkentő kategóriába vonultak.
0003
Persze, sokkal egyszerűbb volna kijelenteni, mennyivel lettünk életképtelenebbek, mennyivel nyomorékabb az elődeinél egy mai városi lény, de ez kivitelezhetetlen. A civilizáció minden tagja tökéletes, különleges és hibátlan, mindenben mindenkinek megfelel – tehát tökegyforma! Hazudik, aki mást gondol, vagy mond! Ráadásul lassanként átcsorog az ismeretlenségbe, ahová a fész már nem lát…
0004
Akadnak – nyilván – oly elvetemült őskövületek, akik számára sem a szitáló hó, sem a mínusz kettő még nem számít kifejezetten „sokkolónak”, sőt, ha mindezeket megtapasztalja, csak a szokás szerinti tél beköszöntét konstatálja.

Ennyi!
Semmi extra, lehet a málenkij zimában ütemesen hazabattyogni, sebtében megrakni a vaskályhát, szürcsölni a forró teát, meg a forralt bort, s az sem baj, ha a temetőbe szánt mécsesekből megmaradt pár tucat lángocska is otthon világlik.

Mivel tisztában vagyunk azzal, hogy a tél szerethetetlen és kiállhatatlan, a szükséges rossz közül az egyik, no és sokkal klasszabb arról írni, miféle rettenetes és baljós förgeteg készül fölénk telepedni – nosza cselekedjünk!
0002
Íme, jön a november, valszínű, mind meghalunk, hát, jobb, ha belesünk egy tudományos filmeposzba, ahol a zombik éppen lemészárolják… a télapót.

A téli hülyék amúgy pontosan olyanok, mint a nyáriak.
Ha nem muszáj, ne etessük őket… ez az ő reszortjuk!