AKKOR MINDENKI FA NÁNDOR AKART LENNI! – harminc éve történt

Jól emlékszem arra a pillanatra, amikor a jugoszláv kikötőben ácsorgó több ezer magyar ember énekelni kezdte a Himnuszt…
Könnyezve vártuk, hogy a két esztendőn át tartó utazás után megpillanthassuk az igazi, magyar hősöket, Fa Nándort és az őt kísérő Gál Józsefet.
Ők voltak azok, – minden magyar kölyök példaképei – akik a Szent Jupát nevű hajó fedélzetén megtették a 70 ezer kilométeres utat.

Igen, ők voltak az elsők, akik magyarként egy vitorláson megkerülték a Földet.

„A Szent Jupát nevet többen próbálták megfejteni, néhányan levezették, hogy egy történelmi személyről van szó, aki a hajósok ősi védőszentje. Valójában egy kitalált figura, a magyar kajak-kenusok védőszentje ő, aki lump és csajozik.”

Húsz esztendősen minden újság valamennyi képét kivágtam, melyen a nagy bálvány volt látható. Egymásnak mutogattuk a magunk fabrikálta albumokat.

Akkor mindenki Fa Nándor akart lenni! Tudtunk hinni az elszántságában, elfogadtuk és ittuk a mondatait, a hosszú út után tartott élménybeszámolóit. Ami neki sikerült, az korábban még egyetlen magyarnak sem jöhetett össze!

„A glóbuszt kerülő hajók szinte kivétel nélkül az Egyenlítő térségében haladnak nyugati irányba, amelyet az angol hajónyelv örömútként emleget, a karibi szigetvilágon, Panamán, Polinézián és az indonéz szigetvilágon vezet át. A térítők között a Föld forgása és a Nap melegítő hatása alakítja ki az északkeleti passzát szélrendszert, ami közepes erejének és melegségének köszönhetően az óceánok legkedveltebb vitorlázó területe.

Vén tengeri medvék emlegetik kissé megvető hangsúllyal, hogy ebben az övezetben a tenger még a szardarabot is körbehordja gond nélkül, de azért mind erre az irányra akartak rábeszélni a mi déli utunk helyett. Amikor egy másik vitorlás, akivel menet közben barátkoztak össze, azt kérdezte tőlük, hogy a napsütéses, pálmafás, homokos strandos útvonal helyett miért a fagyos, jéghegyes déli vonalon mennek, a válaszuk az volt: Tudod, Jimmy, mi sportemberek vagyunk, és még keressük a bajt.”

A Szent Jupát dicsőséges útja után Fa Nándor szólóban is megpróbálta, ami párosban, Gál József oldalán sikerült, a túrahajózásról hamarosan a versenyre váltott. Előbb, 1990-91-ben a BOC Challengen indult. Saját építésű Alba Regia hajójával, négy rövidebb megállással körbe vitorlázta a Földet.

Rengeteg megpróbáltatás után, egy komoly kormánytörés miatt alig tudta befejezni a versenyt, de végül 11. lett, és útjáért egy különleges különdíjat kapott.

Aztán évek alatt átépítette, fejlesztette a hajót, és végül elindult a legkeményebb vitorlás viadalon, a Vendeé Globe-on.

Micsoda kaland! Itt kikötés és külső segítség nélkül kell egyhuzamban megkerülni a Földet.

Fa Nándor útja során a hajóval felborult, a vitorlája több helyen elszakadt, de végül 120 nap alatt célba ért, és ezzel ötödik lett. A parton megint több ezres tömeg és újra a magyar Himnusz várta.
1996-97-ben újra megpróbálta ezt a csodálatos viadalt, de miután háromszor is vissza kellett visszafordulnia, végül feladta. Ez volt az az emlékezetes verseny, ahol az indulók közül végül ketten is életüket vesztették…

Fa Nándor lényegében már 1997-ben felhagyott a profi pályafutással.
Akkor azt gondolta, mindörökre…
Szó volt arról is, hogy később esetleg mégis újra elindul a Vendeé Globe-on, de mint mondta, egy győzelemre is esélyes hajó építéséhez, elindításához 700 millió-1 milliárd forint kellene…
Ez viszont már olyan összeg volt, amit nem tudott, és nem is akart előteremteni… Ezt gondolta akkor. Ám egy napon újra felébredt az oroszlán!

László Dóra 2014-ben készített riportot a hírességgel. Fa Nándor ekkor már az új szerelméről beszélt:

Hogyan tudná leírni a különbséget az első hajója, az 1980-85 között épített Szent Jupát és a Spirit of Hungary között?

Össze lehet hasonlítani a kőbaltát a legmodernebb technológiával? Annyi hasonlóság van csak a kettő között, hogy mindegyik úszik a vízen, de hát a parafadugó is úszik. Azt is megkockáztatom, hogy a korábbi versenyhajóimhoz képest is más világ, amit most csinálunk. Nem csak a hajótestről beszélünk, de a hajó összes porcikájáról, paraméteréről: tudásáról, menetképességeiről, arról, ahogy a hullámzásra reagál – nem is beszélve a beleépített elektronikáról. Annyira más világ, hogy picit alul is értékeltem a feladatot, amikor az építésre vállalkoztunk. Közben jöttem rá, hogy ma hajót építeni nem ugyanaz, mint tizenöt évvel ezelőtt. Meg sem próbálom összehasonlítani a Szent Jupáttal – nem lehet.

Pedig azzal is megkerülte a földet, sok kalandot élt át.

Gál Józseffel tudatlanul vágtunk neki az ismeretlennek – és túléltük. Ennyi volt az érdemünk. Én azóta nem kalandor vagyok, hanem versenyző, és az is akarok maradni. Most, amikor tengerre szálok, nem az életemért akarok küzdeni, és nem akarok felfedezni semmit: egészen egyszerűen versenyezni szeretnék.

A Spirit of Hungary tejes egészében Magyarországon készült?

A mozgókötélzet walesi, az állókötélzetet Spanyolországban készítette egy angol cég. Az egy darabból öntött, háromdimenziós vitorlák Új-Zélandon készültek – ezen kívül minden itt épült Magyarországon, még a karbon szál is itt készült. Azért lett a program és a hajó neve is Spirit of Hungary, mert összeraktuk azt, amit ez a nemzet a hajóstechnológiában tud. Versenyképes a csapatom a világ bármely csapatával. Ami ebből a történetből a legmagasabb szinten kihozható, azt mi kihoztuk…”

https://www.youtube.com/user/szolovitorlazas

Íme, a mai nap híre, pontosan harminc évvel a legelső érkezés után:

„Fa Nándor a céltól 2350 tengeri mérföldre, továbbra is a nyolcadik helyen vitorlázik a Vendée Globe szóló földkerülő versenyen, melyen hatan már célba értek.
A verseny honlapja szerint a Spirit of Hungary jó szélben, nagy tempóban halad. Fa az elmúlt 24 órában 330 mérföldet tett meg, ezzel – az előtte hajózó Louis Burtonhoz hasonlóan – a még versenyben lévők közül a leggyorsabb volt.

Burtonnek kevesebb mint 1000 mérföldje van a Les Sables d’Olonne-i célig, és várhatóan szerdán befuthat, Fa Nándor – aki az elméleti versenytáv 90 százalékát teljesítette már – tőle közel 1400 mérfölddel van elmaradva.
Fa Nándor a harmadik Vendée Globe-ján versenyez, a feladat egyedül egy 60 lábas (18 méteres) hajóval, kikötés és külső segítség nélkül körbehajózni a Földet.”

A Vendée Globe kikötés-nélküli földkerülő – vagy, ahogy mondják: Antarktiszkerülő-verseny -, éppen a veszélyességéről híres. A legzordabb időjárási körülmények között zajlik, a legkeményebb óceáni szakaszokon. Nem ritkán eltűnnek, meghalnak a résztvevők.

„Ha valakit csak úgy odapottyantana egy helikopter, már a látványába is belepusztulna annak, ami ott zajlik, szárazföldről elképzelhetetlen időjárási körülmények között. Lassan kell hozzászokni a mindig nehezedő körülményekhez, az embernek meg kell tanulni kezelni önmagát, a félelmeit, a hajót.

Csak úgy odacsöppenni nem lehet. Nem lehet felmenni a Mount Everestre 7 ezer méter magasságig helikopterrel, és megmászni a maradék ezret. Az óceánon ugyanez a helyzet. A ’92-es versenyen, amin részt vettem, ketten is meghaltak, a 96-oson, ahonnan kiálltam, egy haláleset volt és négy hajó pusztult el.

Azóta szerencsére nem haltak meg, de ez alapvetően nem a versenyzők és a hajók érdeme, hanem a rendezőké. Ha egy hajó 24-25 csomóval halad óránként, az borzalmas stressz – mintha kétszázzal száguldanánk egy autóúton.

Egy darabig élvezi az ember, aztán elkezd fáradni, majd kínszenvedéssé válik az egész. Ráadásul egy hajón nincs fék, nem lehet lelassítani…”

Nos, talán nem nevet ki senki, ha újra kölyökként leírom: MA ÚJRA MINDENKI FA NÁNDOR AKAR LENNI!

Mert valami ismét sikerült egy 63 éves Magyar Embernek! Köszönjük…