ÉRTJÜK-E MÉG A NÉPHITET – tudtad, honnan ered a zsákban hozott meleg?

“Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget” Igen, így zengtük már az óvodában is! Kés?bb, a suliban megtanulhattuk, hogy a „néphit szerint” eddig a napig tart a hideg tél, itt a tavasz!
De vajon számít ma még a népi megfigyelés, tör?dhetünk vele, vagy humbuggá vált a zsákban hozott meleg?

És egyáltalán, hogy volt ez a történet – ha volt… – a zsákkal?

001

Az eleink feljegyzései szerint mostantól tavaszias, az eddigieknél melegebb id? következik, úgyhogy búcsút mondhatunk a télnek, a nagykabátnak, meg a csizmának végre, de vajon tudunk-e még úgy örülni, mint ?k?
Vajon azt tudják a „maiak”, kiféle, miféle emberek a tavaszhozók, ?k hárman?

Sándor: a görög Alexander névb?l ered, jelentése férfiakat vagy férfiaktól oltalmazó.

Sándor napjához a sokféle csodaváráson túl helyenként a zab és az árpa vetése volt köthet?, illetve az elkövetkez? év jó termésének csendes ünneplése. Ahogy mondják az eljövend? jó vágyása… csodaszép gesztus volt ez dédszüleinkt?l.

József: héber eredet? név, jelentése: Isten gyarapítson!

Jézus édesapjának, a názáreti ácsmesternek a neve napját ünnepeljük e a napon. De jellemz?en József napját többféle misztikus hiedelem is övezi. Magyarok lakta területeken évszázadok óta munkatilalommal ünnepelték a tavasz els? napját, míg máshol úgy tartották, hogy ezen a napon meg kellett fürdeni és tiszta fehérnem?be bújni…

Öregeink megfigyelései szerint mindenkor ezen a napon érkeztek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: “Fecskét látok, szepl?t hányok!” Hazánk legnagyobb részén ezen a napon engedték ki a méheket és hajtották ki a marhákat a legel?kre.

004

Fura, de ha eleink ezen a napon szivárványt láttak a dombok felett, és annak széles sárga sávja volt, arról úgy tartották, az Öreg Isten jó búzatermést ígér. Ám, ha ezen a napon fagy vagy cudar jégverés volt tapasztalható, akkor sem búslakodtak, s?t még inkább ünnepeltek, hiszen ez a boros gazdáknak jó bortermést ígért.

Az ország egyes iparosodottabb részein a mesteremberek céhes zászlókkal vonultak templomba. A borvidékeken felszabadultan, a borospincékben iszogatva ünnepeltek. Örömujjongással köszöntötték az új tavaszt.

Benedek: a latin Benedictus szóból ered, jelentése “áldott”.

Névnapja március 21-re, az „igazi”, a csillagásztai tavasz kezdetére esik.
A nap a bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító er?t tulajdonítottak.

Benedek ünnepén a Nap er?re kap, diadalútját kezdi el. A tavaszi napéjegyenl?ség ideje ez, amikor is egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák.

005

„A földek méhében születésre feszül már minden csíramagzat, s a rügyek is pattanni készül?dnek; de még várniuk kell, amíg a Nap égi társa a Hold megtelik, er?re kap a fönti bába is, aki világra segíti a Naptól fogant életet.
Majd húsvét hajnalon, amikor halottaiból támad föl az Úr, legy?zve a pusztulást, szinte varázsütésre megújul a határ, a kert, az erd?; zöld-arany színe ragyog föl a mindeneknek, s vele ragyog a rítusát, dolgát tev? ember lelke is.”
(Molnár V.József)

A három napot összevéve, úgy tanították, ha kisüt a nap, akkor meleg, hosszú nyár lesz, ha nem süt ki akkor hosszú, es?s ?sz várható.

Végül álljon itt a réges-régi történet a három „jómadárról”, meg a zsákról:

Szent Péter küldöttei

Az emberek többsége számára hosszú ideig a Biblia jelentette a m?veltség forrását, ezért a népszer?, közszájon forgó történetek szerepl?i is f?ként bibliai alakok voltak. Különösen jellemz? volt ez a természet változásaihoz köt?d? mesékre. A tél és a tavasz fordulóját magyarázó mese háttéralakja Szent Péter volt, aki már nem gy?zte hallgatni a hidegt?l elgyötört emberek fohászait, ezért fogott egy nagy zsákot, feltöltötte napmeleggel, majd megbízta Sándort, hogy vigye le a Földre. A zsák azonban annyira melegítette a cipeked? hátát, hogy kénytelen volt megállni egy Tejút-menti kocsmánál, hogy leh?tse magát. A h?t?zködés oly jól sikerült, hogy Sándornak nem is igen volt kedve továbbmenni. Szent Péter ekkor kénytelen volt Józsefet megkérni, hogy ? is fogjon meg egy meleggel töltött zsákot, valamint keresse meg Sándort, és immár ketten vigyenek le meleget, mert az emberek már igen türelmetlenek.

003

Sajnos azonban József is hasonlóképp volt a dologgal, ahogyan Sándor: ? is szívesebben pihengetett, s?t, dalolgatott is az ivóban. Ezután Szent Péter Benedeket is útnak indította, aminek egyetlen eredménye lett: ett?l kezdve három férfi nem vitte tovább a zsákokat. Ám mivel feltartóztathatatlanul közeledett huszonegyedike, a tavasz els? napja, a mennyek kapujának ?rz?je elveszítette a türelmét, és most már nem zsákkal, hanem ostorral küldte le az el?z?k után Mátyást, hogy tegyen rendet. ? végre is hajtotta a feladatot, kikergette a kocsmából a három, léha melegfelel?st, és lezavarta ?ket a Földre. Ett?l kezdve valóban megjött a tavasz, Mátyás pedig az emberekt?l elnyerte a „Jégtör?” melléknevet (amelynek visel?jeként majd pl. Tamási Áron egy különleges meseregényben – a Jégtör? Mátyás cím?ben – fogja ?t megörökíteni). A „Sándor, József, Benedek” triumvirátus kocsmai kitér?jét pedig már rég el is felejtették, így a szólás csak a jó tettüket ?rzi. (forrás: http://www.mimicsoda.hu)

(Egy korábbi írásunk új változata.)