LOPPERT DANI, A HAZAÁRULÓ – újrafogalmazott, tanulságos történet a bankvilágból

Emlékeznek még Loppert Danira?
Ő volt az a lelkes nagyfiú, aki Kapolcson, a Művészetek Völgyében kirándulgatott és “beszólt”; ott, ahol Medgyessy Péter miniszterelnök tett éppen kormányszintű látogatást. Ha már ott járt Loppert Dani, és megpillantotta a miniszterelnököt, – ha hinni lehet az efféle meséknek… -hallatlan vehemenciával nekiveselkedett, és, mint Lúdas Matyi egykoron, triplázott: háromszor egymás után, jól érthetően „lehazaárulózta” a Medgyessyt.

A rendőrök -akkor!- persze elkapták, bevitték, és Loppert Dani ettől a pillanattól valóságos „néphős” lett. Tapolcán, a bíróság előtt többen tüntettek mellette, mint a matrónák anno, Isaura felszabadításáért, a Ferihegyen…

Emlékeznek még gyermekkorunk kedves rajzaira? A dombtetőn takaros házikó, kitárt ablakokkal, az ablakokban muskátlival. A háztetőn kéménnyel, kanyargó füsttel, a ház mentén kerítéssel, mely mögül anyóka integet. Nagymama, nagyi, akihez hétvégenként unokák szaladnak. Porontyok, akiknek a jóságos nagyinál fánk és kalács készül, no és dukál hozzá jóféle házi málnaszörp. Öreganyók, akik mesélnek, mesélnek mindenféle tanulságos történeteket a szerencsét próbáló legénykékről, hétpróbákról, titkokat rejtő erdőkről, legyőzendő hétfejű sárkányokról, meg az elnyerhető fele királyságokról. A végén, persze pusztán a tisztesség kedvéért, kicsit mentegetőzve, mindig hozzáteszik: aki nem hiszi, járjon utána! Róluk mesélnek a szekrény legalsó fiókjaiból előkerülő gyermekkori rajzaink, festményeink. Képek, amelyek kicsit maszatosak, néhol gyűröttek, mégis őriznek valamit abból, ami még igaz volt…

2002. augusztusában a 18 éves Loppert Dániel a Kapolcsra látogató Medgyessy Péter miniszterelnököt háromszor is lehazaárulózta. A tapolcai rendőrkapitány személyesen tett feljelentést ellene rendzavarás miatt.

A tárgyalása igazi jobboldali show-műsor volt, a tapolcai városi bíróság végül első fokon “rendzavarás szabálysértése miatt” figyelmeztetésben részesítette Loppertet, mondván: közterületen, nyilvános helyen történt a kihívóan közösségellenes magatartás, ami alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen. Másodfokon azonban a Veszprém Megyei Bíróság megszüntette a pert.

Telt múlt az idő. A minap botlottunk egy régi cimboránkba, aki mindent látott és hallott, szemtanúja – és feledésbe merült kiagyalója! – volt a kapolcsi botránynak, mely később, mint a dicsőséges fülkeforradalom egy lehetséges előhangja vonult be a történelembe…

Az volt a harmadik nyár, – mesélte -, amit a Márta Pista által szervezett Művészetek Völgyében töltöttek a haverok körében, Kapolcson. Voltak vagy tucatnyian, sátrakban laktak, hosszú éjszakákon át szórakoztak kedvükre, itták a borokat sörökkel, oda, meg vissza… Keresték a balhét, a kalandokat, lófráltak és lustálkodtak, mint afféle hóbortos ifjak, akiknek a vakáció egyet jelentett a gondtalansággal, felelőtlenséggel, nemtörődömséggel.

Évek óta ismerte Danit, nagyszájú, de annál apróbb, vidám, hetyke legényke volt, akit ugyan nem vettek komolyan a csajok, ő mégis szeretett róluk, a velük való dolgairól, nagyokat füllenteni. Épp koncertre vonultak, mikor az úton megjelent a nagy fekete Mercedes, meg az azt kísérő rendőrautók. A kovács műhely melletti gesztenyék árnyékában álltak meg, s a miniszterelnök gyalogosan indult a színpad felé. A srácok persze észrevették, susmorogni kezdtek, aztán a mi cimboránk – tudják, aki a minap mellénk szegődött -, aki mindig, minden csínytevésben az első volt, és aki ott volt a hídcsataként elhíresült balhéban is, mint a legöregebb a társai közül, elhatározta, hogy emlékezetessé teszi a nyarat!

Elkurjantotta magát, jó hangosan, hogy a D-209-es ügynökmúlttal éppen azokban a napokban megvádolt miniszterelnök jól hallhassa: Hazaárulóóóóóóó! Nosza, több sem kellett Loppert Daninak, aki szokásos délutáni kapatosságával szintén ott őgyelgett! Maga is, mint akinek ez a legfontosabb és legnyilvánvalóbb dolga, ott a kapolcsi fesztiválon, ordítani kezdett, persze teli tüdőből, frankón, akár egy focimeccsen:
Hazaáruló! Hazaáruló! Hazaáruló!

A történet folytatása már közismert. Rendőrök vették körbe a maroknyi társaságot, igazoltatás és feljelentés írása kezdődött, s ahogy az lenni szokott, a másnapi lapok már tudni vélték, hogy egy bátor, honfiúi érzésektől vezérelt ifjú, a szólásszabadság lehetőségét felhasználva véleményének adott hangot, amiért a tapolcai rendőri szervek őt előállították.

Polgári körök és nemzeti klubok mozdultak meg, Bayer Zsolt tollat ragadott, a Loppert Dani jelenségből ódát faragott, s a történtekből alig ocsúdó kislegényt a vállukra véve, elindult a hosszú-hosszú menetelés…
„Biztos, ami biztos: Loppert háromszor is belekezdett a hazaárulózásba. A túlbuzgó rendőrök feljelentették a hangoskodó fiút, akit később első fokon elmarasztalt, majd másodfokon felmentett a bíróság.

Az indoklás szerint a fiatalember nem követett el bűncselekményt, hiszen csak a véleményét mondta el. Jellemző a korra, hogy a zavarkeltés elég volt ahhoz, hogy elinduljon Loppert politikai karrierje: a bírósági tárgyalásra már lett alkalmai szóvivője, mellette tüntetett a „nép” („helyettünk is szóltál, Dani!”), fideszes tótumfaktumok – köztük Szalai Annamária, a médiahatóság néhai vezetője – szolidarítottak vele a tárgyalásán.”

Loppert 2003-ban lépett be a Fideszbe, ekkor kezdte meg az egyetemi éveket az ELTE-n, történelem szakon. Loppert Rogán Antal személyi titkára lett, majd 2004 és 2005 között a Fidesz kormányra kerülését előkészítő “Polgári Kormányzás 2006” munkacsoport tagja volt, 2005 decemberében a Fidesz ifjúsági tagozatának (IT) elnöke lett. 2006 óta a Valóság folyóirat szerkesztője.

2008-ban lediplomázott, és 27 évesen kinevezték a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Rt.) kommunikációs osztályvezetőjének. Naná! A fülkeforradalom országában ez így szokás! Mert…

Loppert Dániel egy piti hazaáruló! Az ám! Hende Csaba kiváló pajtása – már, ha útavatásokról van szó!

A mesének itt volna vége, ha le nem írhatnánk, hogy a mi barátunk évek óta nem járt Kapolcson. Nem találkozott azóta sem Loppert Danival, sem Loppert Dániel kommunikációs osztályvezetővel! Nem járt a környéken, ahogy szégyenkezve meséli, nincs miből… Neki csak a semmi jutott ebből a temérdek dicsőségből. Tapolcán, ahogy annyian, még bámészkodhatott a tüntetésen a bíróság előtt, négy évre rá még harcba is indulhatott, de mára csak a nélkülözés és a büntetések végeláthatatlan sora emlékezteti a hazaárulókra. Akik becsapták az értük kiállókat… Akikről ma már tudja jól, valójában kicsodák és melyik oldalon állnak!
De ezzel az igazságával már a s(h)o(w)hivatalba is hiába érkezik… mert ez a világ rég nem nagyanyáink jóságos meséiről szól, ahol a jó elnyeri a jutalmát, a rossz pedig megbűnhődik!
……………………………………………………………………
Utóirat két esztendővel ezelőtt:
Loppert Dániel elment az Anonymus szobrához, hogy tanácsot kérjen tőle: „Hogy lehet karriert csinálni? – kérdezte a szobrot
Anonymus váratlanul válaszolt:
-“Az talpat nyalni?“
-„És az segít?“-
– „Nem csak az talpat!“ – ismételte a szobor.

És akkor az utóirat 2017. március 28-án:

Az Eximbank, ami egészen fontos kormányközeli kifizetőhellyé vált az utóbbi években, megint Rogán Antal környezetéből merített vezető tisztviselőt a vezérigazgató-helyettes Puskás András után. Nem is akárkit: magát Loppert Dánielt. (444.hu)