ÚJABB NETTO SZEMÉTSÉG – igazolatlan jár a diákoknak a tüntetésért???

Elképedve hallgattam a rádió hajnali hírműsorát.
Illetve – dehogyis voltam én elképedve!
Minden úgy alakul, ahogy az már lenni szokott!

A diákok tüntetni készülnek – ahogy ők mondják, féltik a jövőt. Az ő jövőjüket, melyet a folyamatos sorvasztás okán kétségek közt vergődve élnek meg – s a mi jövőnket, „öregekét”, akik csak bénán bambulunk, miközben kirabolják alólunk az életteret. A mi kötelességünk volna szólni, üvölteni, törni-zúzni, amíg nem késő, nekünk kellene a föld színéről is eltüntetni a gyermekeink sorsát megkeserítőket…

A diákok tüntetni készülnek – s ha már az elhatározásig eljutottak, nosza, akadt egy jól felkészült komisszár, aki feltérképezte a lehetőségeket. Azok szankcióiról vizionált, akik képtelenek feldolgozni, ha valakik megszólalni bátorkodnak önmagukért! Akik állítólag valaha maguk is ifjak voltak – s minő gyalázat! – a nevükben máig ott virít a „fi”, ami történetesen éppen a fiatalok rövidítése!

Kellett hát valami fogást találni, valami ocsmány válaszlépést – valami aktuális mórest, amire ezeket a gaz, szemétláda gyerekeket büntetni lehet! Ugyan, hogyan is gondolhattak arra, hogy az utcára vonulva a saját érdekeiket követeljék; hogy is gondolták, hogy a választások előtti periódusban, amikor minden kivétel nélkül rózsaszín, mint a malac valaga, belerondítanak a rendíthetetlen ócsenyharasóba!

Azt már nem!

„Fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, nem akarunk agyonhajszolt zombik lenni – olvasható a január 19-ére meghirdetett diáktüntetés ismertetőjében. Aki szerint ez kormányellenes tüntetés, az egy generációnak mondja azt, hogy semmi szükség rá – állítja az egyik szervező. A demonstrációt középiskolások, illetve a Független Diákparlament szervezi, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány mellett magánszemélyek is támogatnak, köztük Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója.

Fehér Alexandra és Gyetvai Viktor szervezők

A szervezők azt kérik, aki teheti, ezen a napon ne menjen iskolába. Az oktatási jogok miniszteri biztosa az Indexnek azt mondta: ha a szülő igazolja a hiányzást, a diákot semmilyen retorzió nem érheti ezért.”

A kormány persze nem tétlenkedhet e hírek hallatán!
A rádióból hajnaltól ömlik a demagóg duma: Mert ugye, aki tüntetni megy, csak akkor nem kap igazolatlan, ha az édesapja, vagy az édesanyja igazolja, hogy miért is hiányzik a nebuló! De – és ez minden aljasság netovábbja – ugyan, melyik szülő buzdítaná ilyen badarságra a gyermekét? Ugyan, ki helyeselné, hogy a kölök a jó, meleg iskola helyett az utcára siet! Na ugye! Tehát a rádió szerint kétséges, hogy néhány iskolakerülő gazemberen kívül az utcára vonulna, akár csak egyetlen értelmes diák is, 2018. január 19-én Magyarországon!

„Ezzel az eseménnyel szeretnénk tudatni, (…) hogy az oktatás, aminek részesei vagyunk korántsem modern” – közlik, és a meghívóban fel is sorolják, szerintük mivel van a baj.„Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna, és hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani. Igenis fontos tanulni a múltat, de ahogy telik az idő, bővülnek az ismeretek, velük együtt a tananyag, és ez egy idő után borzalmasan felhalmozódik.

A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, miközben tanulhatnánk ugyanezeket az ismereteket lényegre törően.

Kifogásolják az állami irányítású iskolák egyentanterve alapján eluralkodó szemléletet is: „Nem akarunk mind ugyanúgy viszonyulni a világhoz, mert mind mások vagyunk, ezért az oktatás se faragjon minket egy és ugyanazon mintára. Nézzünk körbe és meglátjuk, hogy tanulni a múlt világáról és a modern világról összefüggően, tartalmasan, jókedvűen és érdekesen igenis lehet.”

Újabb nettó szemétség! – Ennyi a kormány válasza az ifjak lelkesedésére.
Nagy kár, hogy senkinek nem rémlenek odafenn 1848 ifjú forradalmárai, hogy a pesti srácokról csak az őskommunista Stefka és alkesz főszerkesztője jut a kormánypártok eszébe! Mert ha csak pár százan vonulnak is, a jövőért teszik, és ez fontosabb, mint bármennyi nettó hazugság, odafentről!

„Senki nem listázhatja a pénteki diáktüntetés résztvevőit, az iskolaigazgató sem tilthatja be a tiltakozást
Sem az osztályfőnök, sem az iskolaigazgató nem tilthatja meg a diákoknak, hogy részt vegyenek egy tüntetésen, és listát sem készíthetnek a tiltakozó tanulókról – hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). “A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, és mint ilyen, az Alaptörvényben garantált alapjog, az nem köthető életkorhoz vagy egyéb státuszhoz.”

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI PÉLDÁZAT – engedd megértenünk, hogy ők is csak emberek…

Hódmezővásárhelyen történt valami.
Persze, mint mindenről – ami a mai magyar valóságról szól -, kétféle összegzést olvashatunk…

Egyfelől tudósítanak a szolgálatában „bátor elszántságot” gyakorló esperesről, aki ugyan e vasárnapon nem misézett, mégis vette a fáradságot, hogy beballagjon, s elmagyarázta a nyájának a fennálló paradicsomi állapotok iránt tanúsítandó hála alapvetéseit…

„A második világháború óta a magyar népnek és a magyar egyházaknak, nem csak a katolikus egyháznak, nem volt olyan lehetősége, hogy ilyen támogatást élvezzen, mint a jelenlegi kormány által, amit kap. Az oktatásban, az egészségügyben, szociális téren, könyvkiadásban, és lehetne sorolni. Hódmezővásárhelyen már itt van a pénz a számlán, most kezdjük építeni a kertvárosban a harmadik katolikus templomot”

Másfelől olvashattunk a hitüket, vallásukat csak úgy, maguk szerint, a lelkükből gyakorolni akarók megdöbbenéséről.
Na persze, ez utóbbiról lényegesen kevesebbet!

Rend persze ez is, és ilyenné lett a tájékoztatás, csak éppen azok helyébe egyre nehezebb képzelni magunkat, akik elszenvedni kényszerülnek, ott az Alföld városában, Hódmezővásárhelyen ezt az egészet. Íme, a totális káosz – a félve elsuttogott – anarchia, egyenlőre kicsiben, egy város, egy „nyáj” szintjén, ahol mostantól még az sem mindegy, ki kivel beszél és főleg miről!

Sebtében bekamerázott utcában, állásától váratlanul megfosztott ember, Márki-Zay Péter, aki eldöntötte, hogy kiáll másokért. Bejelentette, hogy indulni kíván a korábbi polgármester halála okán megüresedett, szinte mindeddig kizárólag a fidesz narancsszíneiben pompázó székért – független jelöltként. Na, ő az, aki most vasárnap kiátkoztatott…

Aki hívő katolikus, vallását aktívan gyakorló személy! És a munkatárs, „Laci Atya” feltétlen híve – akit a vasárnapi szentmisén megszólaló Németh László esperes plébános, a tábori püspökség nyugállományú őrnagya, nekibuzdulása megpróbált megsemmisíteni.
Márki-Zay Péter, aki korábban évtizedeken át a fideszre voksoló, de abban mérhetetlenül csalódott emberként a szentmisére invitálta a vele szimpatizálókat. Arra az alkalomra, ahol már jó előre lehetett tudni, milyen aljas kormánypropaganda fog befészkelődni az áhítatra várakozók lelkébe. Mégis megtette. Csak mert számítani merészelt a hitükben és vallásukban megalázott emberek lelkiismeretére!

Márki-Zay Péter így ír a történtekről: „…még csak 10 napja vagyok közszereplő, de a gonosznak az az áradata, amit már ennyi idő alatt is megtapasztaltam, nem hagy aludni éjjelente – ma sincs másképp… Katolikus testvéreimmel messengeren, telefonon egyeztetve most Laci atyáért imádkozunk – tudom, rettenetes lehet most neki. Laci atya most az emberek haragja, híveinek látványos elfordulása mellett a lelkiismeretével is viaskodik. Szeretném, ha tudná, hogy mi nem ellene, hanem vele vagyunk ebben a küzdelemben.”

Márki-Zay Péter, aki egyébként a hódmezővásárhelyi Szent István király plébánia világi elnöke, meg van győződve arról, hogy a háttérből egy mindent, vagy inkább mindenkit manipuláló politikus vehette rá Németh Lászlót erre, „valaki, akinek számára az egyház feláldozható, aki számára a közösségek megosztása puszta hatalmi eszköz, és aki emberi életeket tesz tönkre egy választási győzelemért.

Hétfő este szentségimádás lesz a Szentháromság templomban – aki teheti, jöjjön és imádkozzon László atyáért! MINDENKI MÁS pedig KÉREM, tartózkodjon az egyház, a vallásos közösségek megbántásától és FOGJUNK ÖSSZE a kútmérgezés ellen! A Gonoszt csak EGYÜTT győzhetjük le!!!”

Hódmezővásárhelyen történt valami.
Persze, mint mindenről – ami a mai magyar valóságról szól -, kétféle összegzést olvashatunk.
Egyfelől tudósítanak a szolgálatában „bátor elszántságot” gyakorló esperesről, aki ugyan e vasárnapon nem misézett, mégis vette a fáradságot, hogy beballagjon, s elmagyarázta a nyájának a fennálló paradicsomi állapotok iránt tanúsítandó hála alapvetéseit… Másfelől olvashattunk a hitüket, vallásukat csak úgy, maguk szerint, a lelkükből gyakorolni akarók megdöbbenéséről…

( A hódmezővásárhelyi plébánia a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozik, amely részről senki nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A Kiss-Rigó László megyéspüspök vezette egyházmegye egyébként az egyik nyertese a kormány tavalyi pénzosztásának. Milliárdokból építhet Szegeden stadiont, a beruházás kivitelezője pedig Orbán Viktor miniszterelnök „kötélbarátjának”, Garancsi Istvánnak a cége. )

Felénk a dolgok másként történnek.
Itt szó sincs arról, hogy a hatalom ármánykodása behódolásra kényszerítene embereket! Híveket és pásztorokat…

Felénk, Vas megyében minden ember tiszta szívvel és igaz lélekből, félelem nélkül készül a választásokra – a jelenleg hatalmukat gyakorlók örök megerősítésére. Szó sem lehet arról, hogy a katolikus egyház papjait a világi vezérek ostoba címekkel raggatnák tele! Ugyan, hogy is volna akár csak egyetlen lelkipásztor, akit egy bizonyos év emberének választanának, vagy bármi hasonló címmel kegyeskednének kitüntetni a hatalmasságok, politikusok, városvezetők stb.! …hogy aztán szabadkozhasson Isten szolgája, mert nem tudja megtáncoltatni a bál szépeit!
Hja, itt ilyen nem történhet!…itt ilyen nem történhet!

Itt éppen csak bámuljuk, amint a nép, az istenadta nép szavaz, felterjeszt, s a kegyurak végre magukévá tehetik a mindaddig érinthetetlent! Jó volna, bizony, jó volna közénk is egy ilyen Márki-Zay Péter! Talán ma, holnap, vagy holnapután szervezne Szombathelyen is egy szentségimádást, mindazokért, akik már behódolni kényszerültek, vagy akik éppen elkövetkeznek majd!

Mindenesetre vigasztaló, hogy megyénk egy kicsiny falujában ezen a hétvégén is elhangzott a pásztoruktól örökül hagyott ima, melyet itt, minden héten elmondanak: „Urunk, adj nekünk jó papokat, ne olyanokat, amilyeneket megérdemlünk! Akik Neked szolgálni szeretnének, és nem uralkodni helyetted. Akik a Te igazságodat hirdetik, és nem a sajátjukat erőltetik ránk. Akik nem szégyellnek rólad mindenütt beszélni, de tudnak tapintatosan magukról hallgatni. Akik nem akkor nyugtalanok, ha miattad bántás éri őket, hanem amikor miattuk Téged ócsárlás ér. Akik hiszik mindazt, amit tanítottál, és azt nem csak velünk elhitetni akarják. Akik nem velünk versenyezve gyűjtik az anyagiakat, hanem velünk együtt járják a göröngyös utakat. Végül kérünk, Urunk, engedd megértenünk, hogy ők is csak emberek, s hogy ők is minél jobban megértsék: mi bennük keressük jóságos arcod fényét. Ámen.”

BETILTHATJÁK AZ ISKOLÁKBAN A MOBILOKAT? – a kormány már fontolgatja

Moszkvában, Azerbajdzsánban és Törökországban már hónapok óta érvényben vannak azok a korlátozások, melyek a diákok személyes szabadságának gyakorlását, a kapcsolattartás legelemibb megnyilvánulásait nehezítik meg.

Csak bizonyos körök és csak bizonyos esetekben használhatják mobiltelefonjaikat, táblagépeiket – különös tekintettel tehát a legfiatalabb korosztály tagjaira.

Európa is lép!!! Jövő szeptembertől tiltólistára kerülnek a mobiltelefonok, tabletek és egyéb kütyük a francia általános iskolákban is – írta meg a legfrissebb számában a Guardian. A tilalomról már Emmanuel Macron elnök kampányában is szó volt, most pedig a nagy újító, valóra is váltja az ígéretét.

„A 2018-as tanévtől érvényes szabályok szerint a 6 és 15 év közötti gyerekek ugyan magukkal vihetik a mobiljukat az iskolába, de azt nem vehetik elő sem a tanórákon, sem a szünetben. Ha valamiért nagyon sürgősen telefonálniuk kell, vagy ha az oktatáshoz szükség van rá, akkor persze elővehetik majd a diákok a telefont, de amúgy nincs többet pad alatt csetelgetés meg facebookozás.”

Ui! vághatnánk rá frappánsan, ha valóban ilyen egyszerű lépésről volna szó a világ egyik legfejlettebb országában! Macron elnök ez egyszer túllőhet minden határon, hiszen Franciaország gyermekei szinte már az anyatej szürcsölése közben is a neten lógnak!

És akkor a hét legelső hírei arról számoltak be, hogy „a romániai közoktatási rendszer egészére érvényes új keretszabályzatot hozott létre a román kormány, ami megtiltja az iskolai mobilhasználatot. A diákok nem tarthatják többé maguknál az órákon és a vizsgákon a mobiljaikat! A lehalkított vagy kikapcsolt készülékeket a tanterem egy erre kijelölt helyén kell ezentúl letétben helyezniük.”

A felkészültebbek jól tudják, hogy a románok bizony leginkább franciáknak szeretik magukat mutatni, hivatkozva a közös ősökre – lám, a világban uralkodni látszó trendeknek azonnal illik engedelmeskedni!

De hogy jön ebbe a sorozatba Orbán Viktor és a fidesz kormánya? Naná, hogy szeptembertől a magyar iskolákat is eléri az új trend! Szeptembertől, immár a negyedik Orbán kormány intézkedéseinek köszönhetően Magyarország valamennyi iskolájában tilos lesz a mobileszközök használata!

Kormány közeli informátorunk szerint a magyar miniszterelnök vágyálma, hogy az oktatás egészét az egyházakra elsősorban a katolikus egyházra bízza. Na persze a KDNP szájízének megfelelően! Ősztől jön a kötelező iskolaköpeny, a tanórák rendjébe igazított napi szentmise és persze a megtiltott telefonhasználat, mely így lehetővé tenné, hogy a papok a templomaikból is száműzhessék a telefonokat!

Így mindenki jól jár, s a templomok felújítása címén a támogatások is könnyebben illanhatnak el…
Lám, lám…Nincs ezen a világon olyan intézkedés, ami ne volna hasznosítható Orbánéknak! Ha franciáktól, ha Moszkvától – mindegy!

Persze, erről a lépésről hallgat a hatalom!
Előbb a választást kell megnyerni, azután jöhet a fekete leves, melyből a mobileszközök tiltása csak egyetlen korty lehet! Végre bezárulhatnak a tantermek, hermetikusan kizárva onnan a szülők árgus figyelmét, a tanárok pedig azt teszik majd, amit előírnak nekik!

A diákok pedig dugdoshatják a mobilokat, hazudozásra kényszeríthetjük őket – éppen, mint a felnőtt életben!

Éppen, mint a Büntetés végrehajtás intézményeiben!

Talán nem kell majd megérnünk, hogy gyermekeink körében is elterjedjenek a veszély esetén a testtájakba rejthető parányi készülékek, talán nem vezetik be az intézmények előtti motozást sem! De ki tudja!

Mindenesetre nyilvánvaló, hogy Orbán nem a szimpla Macron ötletét másolja! Neki ott az azeri, török és moszkvai vezetés, a nagy druzsba, ahol már gyűjtögetnek, hogy megsegíthessék az EU-ból kitessékelt magyarokat! (Na persze…) A mobilok tiltása éppen csak egy szokásos elterelő hadművelet, amin lehet majd rágódni, miközben…

Tessék mondani, tényleg jó ötlet a gyermekeinken kezdeni a megtorlást?

MÉG NÉGY HÓNAP – április nyolcadika, ünnep lesz

Mostanáig ez volt az a nap, amikor felidézhettük a néhai magyar miniszterelnök Antall József születésnapját, megemlékezhettünk II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, a szabadságharc vezére, és a legnagyobb magyar, Gróf Széchenyi István halálának évfordulójáról.

Gyertyát gyújthattunk, emlékezve a napra, amikor megölték Csengey Dénes magyar írót…

Ünnep volt április nyolcadika, mostanáig, valamennyi magyarnak!

2018. április nyolcadika a negyedik Orbán kormány, a harmadik Orbán kormány utáni periódus első napja lesz.
Melynek megválasztási időpontját minden valószínűség szerint erre a napra fogja kiírni Áder köztársasági elnök.

Egy egyszerű ember nagyon egyszerű írásművének nem lehet témája, hogy mi lesz április nyolcadika után. Nincs szükség senki ostoba találgatásaira. Azok az idők már rég eldöntettek, senkinek nincs joga és hatalma a változtatáshoz. Hja, lehet persze hiú reményeket kelteni, füllenteni, vagy hazudozni, mint eddig, de lássuk be, csak azokat csapnánk be, akik mostanáig féltek.

Meg persze azokat, akik április nyolcadika után is félni fognak…

Valahol az Alföld, a nagy magyar puszta közepén van egy öreg ház.
Állítólag… Egy tanya.
Ahol állítólag… a minap is eloltották a nagyot világló lámpákat és az elhúzott függönyök mögött, az egyetlen, pislákoló gyertya fényénél, a családfő előhúzta a lajbija zsebéből a gondosan összehajtogatott papírlapot.
Egy újabb papírost, egy olyanformát, ami egy idő óta, olykor meg-megérkezik. Állítólag…
Aztán csöndes mormogással végigolvasta annak minden sorát. A többiek lélegzet visszatartva végighallgatták, nem szóltak, nem pisszentek, csak nyeltek nagyokat. Mivel a vacsorán már régen túl voltak, csak a könnyeik lehettek… Azután az ember a papírlapot hosszában és széltében is elszakította, végül a lobogó kályha tüzébe hajította.

Elégette az igazságot.

Pontosan úgy, ahogy azt korábban szokták a magyarok.

Április nyolcadika ünnep lesz. Meg a hónap, ami utána jön…

“Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús lesz, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van……

A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!…

Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.

És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van.”

Márai Sándor

ISAURA FORINTJAI? – kormányváltás helyett új rabszolgasors jöhet áprilistól

Még gyerekek voltunk, amikor a televízióban egy bizonyos Árkus József nevű humorista így beszélt: „Elérzékenyülve forgattam az egyik levél hiteles fénymásolatát, ezt az egyik határ menti község lakosai írták a televíziónak, arra kérve Takács Marikát, hogy juttassa el az általuk összeadott pénzt az illetékes követségnek, vagy legalább a csekkszámlaszámot közölje velük, amin föladhatják forintjaikat szegény Isaurának.”

Hja, persze, most illene elmagyarázni a lelkes olvasók legifjabb tömegeinek, hogy ki volt Árkus József és Takács Marika, de talán egyszerűbb azt ecsetelni, ki is volt az az Isaura!

Nos, Isaura egy filmsorozat hőse, rabszolganő volt, akiről 1986 őszén, a Magyar Televízióban is bemutatták a világ minden országában sikert aratott szappanoperát – talán az egyik legelső szappanoperát a világon. A történet e szegény, szerencsétlen Isauráról szólt, aki rabszolgaként szenvedte életét és nagyon szeretett volna felszabadulni. Mi magyarok már akkor is tudtuk, mi az igazi önzetlenség! Gyűjtést rendeztünk! Gyűlt a rengeteg forint, meg fillér…

A magyarok összefogtak a jó ügyért – elhatározták, hogy felszabadítják a szerencsétlen rabszolganőt… mert valaki szólt, hogy kéne a lé…

Árkus József minderről így írt akkor:
„Röstelkedve ismerem be, hogy nem mindjárt fogtam fel az Isaura kiszabadításáért kezdeményezett gyűjtőmozgalom óriási jelentőségét, sőt, első hallásra nem is nagyon hittem. Aztán persze el kellett hinnem, mert megmutatták a leveleket, amikor pedig az Országgyűlés kulturális bizottságában is felvetődött, hogy mi legyen az Isaura-forintokkal, akkor már nyilvánvalóvá lett, hogy ennek a fele sem tréfa. Hogy is lehetne önzetlen, áldozatkész honfitársaink felbuzdulását valamiféle viccnek venni?”

„Szinte látom magam előtt a község derék lakosait, amint összegyűlnek a falugyűlésre, meghallgatják a szónokot, aki gyújtó hatású beszédet mond arról, hogy nem lehetünk közönyösek az iránt sem, ami határainkon túl történik. Visszautasítja azokat a rágalmakat, melyek szerint mi, magyarok fokozatosan közönyössé válunk, nem érdekelnek bennünket a nagyvilág dolgai, ki-ki csakis a saját boldogulásával törődik. Lám, hazánktól sok ezer kilométernyire kikötnek és kínoznak egy rabszolgalányt, mondhatnánk rá, hogy semmi közünk hozzá, de mi nem nézhetjük tétlenül a távoli igazságtalanságokat sem. A szónok szavait dörgő taps fogadja, a falugyűlés résztvevői egymás után biztosítják forintokban is kifejeződő szolidaritásukról Isaurát.”

“Nem vagyok könnyen meghatódó típus, eléggé megedzett az élet, mégis ki kellett törölnöm egy árulkodó könnycseppet a szemem sarkából. Ez volt az a pillanat, amikor újból kezdtem bízni a jövőben. Olyan országnak, amelyiknek ilyen áldozatkész állampolgárai vannak, nincs oka aggodalomra. Azt gondolhatnánk, ahol annyi mindenre gyűjtenek, ott végül is belefásulnak az emberek az örökös adakozásba, de nem így van. A szóban forgó falubeliek beszédes tanúbizonyságot tettek az internacionalizmus mellett, amiről pedig mostanában előszeretettel terjesztik egyesek, hogy már csak alig pislákol a lángja. Vissza kell fognom magam, nehogy az indulat túl erős szavak kimondására késztessen, mert úgy hallom, hogy akadnak, akik gúny tárgyává tették a határ menti kisközség lakóinak nemes felbuzdulását. Ahelyett, hogy levennénk előttük a kalapot, azon lovagolnak, hogy az Isaurára adakozók tájékozottsága mintha nem volna eléggé alapos.

Nos, levelük tanúsága szerint csakugyan úgy fest, hogy topográfiai és történelmi ismereteikben felfedezhetők bizonyos fogyatékosságok, amelyeket rosszindulattal akár fel is lehetne fújni. Így például valószínűleg nem értesítették őket idejében és kimerítően arról, hogy Brazíliában a múlt században már felszámolták a rabszolgaságot. Mindez semmit se von le az önzetlen gyűjtés értékéből, legfeljebb újabb példája annak, hogy nálunk nincs rendben a lakosság tájékoztatása körül, jóllehet erre már törvényt is hoztak.”

Lucélia Santos még abban az évben Budapestre érkezett. Mit szépítsünk, jót röhögött az őt váró magyarok transzparenseit látva. Ott tüntettek -ÉRTE!!! ISAURÁÉRT!!!- Ferihegyen pár százan, talán éppen azok, akik a legtöbb pénzt küldték a rabszolganő felszabadítására… A nyomorultak!

(…)

2018. januárjában újra gyűjtünk.

A mi Isauránk most éppen Orbán Viktor, s a helyzet csak annyiban más, hogy éppen nem ő van rabszolgasorsban, hanem mi, szinte valamennyien!

Sebaj, a magyarnak ez tulajdonképpen mindegy! Azt mondták gyűjteni kell, hát gyűjtünk! Karácsony előtt a szegényeknek, most pedig Soros ellen az Orbánnak. Persze, mert veszélyben van a haza – ezt mondta! Meg a magyar ország is csak így maradtat magyar ország. Nincs mese, ha nem adakozunk, elveszik! A Soros, meg a többi disznó…

És akkor a rengeteg sok magyar ember már a sarkon várni kezdi a nyugdíjat hozó postást, azután szalad, szalad a hivatalig, hogy feladja az ő részét – elküldje súlyos forintjait a vezérnek!

Ugye, nem tetszünk haragudni a párhuzamért?

Semmi, de semmi nem változott itt 1986 óta!? Odafent…
Úgy illant el ez a 32 év, hogy a magyar ember semmit nem tanult.
A hülyeségi statisztikák éllovasaként megérdemlünk minden sajnálatot.

Ahogy egykor Isaura – vagyis Lucélia Santos érkezésekor a Ferihegyen könnyeztünk, úgy fogunk április után bőgni – mint a vadszamár!

Jön a mi kis rabszolgasorsunk, most adjuk rá össze a lóvét!
Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

MI, ROHADÉKOK – akik ellen pénzt kunyerál Orbán, az övéitől

Január első napjaiban levelet kapnak a haverok. Mert Magyarországon mostantól végre azt is lehet egyértelműen tudni, ki a haver – ki pedig „a rohadék”! Mert aki napokon belül nem kap levelet, amiben a magyar miniszterelnök pénzt kunyerál, az nyilvánvalóan a másik oldalon áll, Soros mellett, Bandó mellett, meg minden olyan ember mellett, aki Orbán ellensége.
Már, ha ezt gondolja róla a magyar miniszterelnök.

(Meg persze a magyar hangja, Bayer Zsolt! Aki elnevezte a fajtánkat! Rohadéknak, persze…)

Nem vacakoltak túl sokat, ahogy ők fogalmaznak: azok kapnak csekket, meg kuncsorgó sorokat, akik erre felhatalmazást adtak. Hmmm! Haveréknál ez így dukál! Nincs itt verseny, meg ígéretek, felvázolható jövőkép, netán bevállalt viták! Vannak ők, meg nyilván, vagyunk mi, a rohadékok!

És ők most csinálnak ide egy választási cirkuszt, hacacárét, melynek a végeredménye nem lehet más, mint a rohadékok likvidálása. És ehhez bizony pénz kell! Kurva sok pénz, amit majd el lehet lopni, szokás szerint, miközben mindazok, akik adakoznak, a bőrükön érezhetik majd, amint megvédik őket, tőlünk, a rohadékoktól…

„A levél címzettjei a csatolt csekk segítségével járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a Fidesz sikeresen tudja megvívni az előttünk álló időszak politikai küzdelmeit!”

Ha esetleg, véletlenségből, a haverok közül valakinek mégis sikerülne elolvasni ezt a szedett-vedett írást, újévi jókívánságainkon túl szeretnénk megüzenni, hogy küldhetnek nekünk is csekkeket! Többet is, bátran! Szívesen adakoznánk Viktornak! Elküldenénk például azt a rengeteg manit, amit legutóbb küldött Soros! Itt már semmi szükség nincs rá! Kitapétáztuk vele az irodáinkat, pénz borítja a mellékhelyiségek falát is, ugyan, mit is kezdhetnénk a többivel!

A legjobb lesz, ha megy az egész a fidesz pénztáraiba. Segítsünk ennek a nyomorult védelmezőnknek! Ugyan, nyilvánvalóan nem számítunk „honfitársnak”, de azért mi is pofátlanul magyarként élünk, itt, ebben a Magyarország nevű tartományban. Még…