GAZSÁGSZOLGÁLTATÁS – Geréb Ágnes okán nem lehetünk “feltétlen hívek”!

Az ókorban, Arisztotelész alapozta meg a három klasszikus hatalmi ág elméletét… Ő volt az, aki először említette a közügyekről tanácskozó testületet, a magisztrátusokat – tehát a törvényalkotás és a közigazgatás intézményeit – és az igazságszolgáltatás szervezeteit. Az igazság ítélhetősége, annak kiszolgálása – s e kiszolgáltatás igénye szinte egyidős a társadalomban élő, abban aktív életet élni akaró emberrel. Így tanultuk – ha jól emlékezem…

Az igazság mindenkinek fontos, s mindenki rendelkezik egyfajta igazságérzettel. Ha ez sérül – történetesen, ha úgy érezzük, a sorsunk igaztalanul alakul, felháborodunk. Ha emberek tömegei kénytelenek nyelni egy nagyot, minden újabb igazságtalanság láttán – melyről ráadásul annak elkövetői fennen hirdetik, hogy az bizony igaz -, a legjobb esetben morgás, de akár háború is érlelődhet. Ha pedig történetesen azt vagyunk kénytelenek megélni, hogy az igazságszolgáltatás döntése szembe megy az igazságérzetünkkel, minden jóérzésünkkel, a jó ízléssel – akkor bizony háborgunk, élni szeretnénk a morgás jogával.

A „ius murmurandi”, vagyis a morgás, mormogás joga az ókori Rómából származik, a köznépnek, vagyis a plebsnek már akkor is megadatott a felszólaláshoz való jog. Azóta a köztársaságok alkotmányában is szerepel ez a kitétel. De vajon miért tudhatunk erről nagyon keveset – vagy inkább semmit!? No, ez is felháborító!

A magyar igazságszolgáltatás közelmúltban hozott döntései, vagy épp „nem-döntései” kapcsán rengeteg, mindeddig feleslegesnek tűnő mondatot leírtunk már. Mert zavarta, zavarja az igazságérzetünket, hogy felelőtlenül emberéleteket kioltók, gyilkosok, garázdák és mindenféle aljas bűnözők járhatnak-kelhetnek a világban, szabadon, miközben, emberek, a megtorlás áldozatai mindenféle valós bizonyítási eljárás nélkül raboskodnak! Úgy, hogy a hatalom éppen a vélt, vagy mondva csinált ellenséggel szemben hergeli béna alattvalóit. Ostobának, hülyének nézve a tömeggé, néppé aljasult nemzetet! Leírtuk, de értelmetlen volt minden sorunk, mint az óvodában: azért – mert – csak – mert – azért…

És akkor a mostani hír, morgásunk oka, mely szűken méri a tájékoztatást és végleg letaglózza a hír valós alapját, okait ismerőket: Dr. Geréb Ágnest két év börtönre ítélték. Végérvényesen!

Fájdalmat okozva ezzel mindazokban, akik valaha részesei lehettek egy élet, egy gyermek születésének. Fájdalmat, akiknek megadatott az otthon szülés élménye és öröme. Akik a szülésre készülődve, nőként, anyaként; társai családként élhették meg a szeretet legfőbb megnyilvánulását. Ami fölött egész egyszerűen nincs joga bárkinek is ítéletet mondani! Mert a születés a véletlen ajándéka, mely mindent és semmit is adhat, s felette nem lengethet pallost mindenféle jöttment ítész! Vagy mégis? 2018. Magyarországa. Gyalázat, ami a mammon országában itt megtörténhet! Gazságszolgáltatás – „szép kis megtorlás”!

Utóirat: (…egy levél…)

20 évvel ezelőtt szültem a szegedi klinikán fiamat dr. Geréb Ágnesnél. Otthonszülést nem támogatott, úgy érezte, jobb lenne nekem, ha vele szülnék, de a klinikán.
Amikor a magánrendelőjében megvizsgált és én kérdeztem, mivel tartozom, a válasza a következő volt: ”Ahol levetkőztél, ott találsz egy kis dobozt a széken a sarokban. Ha megteheted, tegyél bele annyit, amennyit gondolsz, ha azonban szükséged van pénzre, vegyél ki belőle, amennyi kell.”
Én 60 éves vagyok, de sajnos, ilyen emberséggel még soha és azóta sem találkoztam orvos részéről. Fiam 20 éves, tehát 20 éve szültem Geréb doktornőnél, akinek jóságát, emberségét soha nem felejtem el.
Sajnos, nem csoda, hogy nem népszerű, mert a többi orvos “üzletét” biztosan rontja. Hogy ő börtönben??? Ezt soha nem gondoltam volna a magyar igazságszolgáltatásról.

Dr. S. Gy. Edit